Ma van...

a szülinapom. Határozottan jobban viseltem, mint tavaly ilyenkor.
Az egyetlen dolog... amin inkább nevettem: kaptam hajsütő-vasat, szilikonos muffinsütőt, csatos tortaformát, receptkönyvet, Nagymamáink fortélyait... meg persze tortát, termoszt... sok mást, de összességében úgy érzem, öregszem és asszonyosodom. Ez van :)

HBD

Azért olyan szülinap, hogy minden egyes ajándékomról előre tudjak, még nem igazán volt. Viszont rájöttem, hogy ez így sokkal mókásabb!! Lehet olyanokat mondani, hogy "Ó, vajon hova dugtad el a hajvasalót." vagy épp "Jaj, úgy izgulok, Apu kapott-e muffinsütőt!!" és persze "Mamca szerinted hoz majd feketeerdő tortát??" :D:D:D

22

Aprajafalván 5 kisbolt van, egyben lehet számgyertyát kapni. Anuta megrögzött tortakészítő lévén mindig a tökéletességre törekszik főleg, ha szülinapról van szó. Nem ismer sem ellentmondást, sem lehetetlent. Így történt ez akkor is, mikor kiderült, hogy a "sarki boltban" csak egy darab 2-es gyertya van. Felforgattatta az egész raktárat, mikor végre, nagy nehezen bevallották a boltos nénik: Mamca már elvitt 2 darabot a szóbanforgó számból, így csak egy maradt, szóval választhatok, hogy idén az anyai tortán 21 vagy 23 éves szeretnék lenni :D

My family

Anuta: ...mert soha nem segítesz semmiben, csak alszol a tévé előtt.
Aputa: Naaa, maradjunk már a valóság talaján! Ki Cillitezte ki a fürdőkádat meg a zuhanyzót délelőtt, hm???
Anuta: Te! Csak épp nem Cillit vízkőoldóval, hanem Cillit HIDEG ZSÍROLDÓVAL!!!!

...ezt bírd ki röhögés nélkül. Nem. :D:D:D

Apám, téged kérlek karácsonyra

Mikor megláttam az üzenet tárgyában ezt a négy szót, azt hittem, valami vicces dolog, lökött videó, cuki kép lesz benne... valami szokatlan - ahogy már megszoktam -, ha a rókaprémes fiú ír.
És tényleg szokatlan volt. Egy csodás történetet kaptam. Köszönöm!

Jaj, ne!!! :S ^^

Hát, mikor ilyesmire bukkanok, valami visszafoghatatlan vágy ébred bennem, hogy összenyálazzam Apu fészbuk falát, szkájpiját, levelesládáit... nem lesz ez így jó.

Koponyám

...ha ez így folytatódik, elkezdem olvasni. Így, karácsony táján inkább örömkönnyeket hullatnék inkább, mint fejfájósakat :(

A legszebb

...És lehajtotta a fejét, befogta a füleit. Előre dőlt, mélyen a térdeire, majd hátra és ismét vissza. Egyre gyorsabban. Előre. Hátra. Azonnal eltettem a kamerát, mert éreztem, én lehetek a baj. "Dávidka, vedd le a kezed! Nézz rám, Dávid! Akkor nézz Edit nénire! Mutasd meg, milyen szép kék szemeid vannak!" Az egyre gyorsuló mozdulatokat már fejrázás és nyöszörgés kísérte. "Dávid, hagyjunk inkább?" - kérdezte a tanár néni kétségbeesett hangon. A szokatlan csendben tizenhét szempár figyelt a kisfiú válaszára várva. Ők már megszokták, hogy van egy értelmi fogyatékos társuk is, de mindig összerezzennek, ha Dávid rendje valami miatt megborul.
"Ühm..." - és a halk morgásra folytatódott az óra, mintha nem is szakította volna meg semmi.
Papírok suhogásával, ollók nyisszanásával telt meg a terem. Nyolc éves pici kezek tüsténkedtek, hogy minél szebb karácsonyfadíszek kerüljenek majd az iskola fájára, mikor valaki meghúzta a pulcsim szélét. Ott állt mellettem piros pufidzsekijében - amit sosem hajlandó levenni - és egy zöld papírt tartott a kezében. Ákombákom fenyőfa ceruza-körvonala rajta. "Szép lett?" - kérdezte, majd válasz nélkül azonnal elszaladt.
Tíz perc sem telt el, s megkaptam életem legcsodálatosabb karácsonyfáját. A hátulján pedig a név: Dávid.

Pfűűű, gyuri :D

És a mai napon regisztráltam a tyukanyo.hu-ra, miközben egy orbános cikket írtam.

MegintVasárnap

folyt.köv.

Talán ez a nap visel meg a legjobban hétről hétre. Olyan nehezen és félve nézek vissza, mégis olyan fájón hagyom magam mögött.

Aztán jön az elszántság, a listák, jöhet egy újabb hét. Hét nap egyenként huszonnégy-huszonnégy órájának mind a hatvan-hatvan perce, hogy bármit, bárhogyan lezárj, s bármikor elkezdj valami újat. Millió ígéret, majd egy újabb vasárnap este, s egy újabb lista. Ugyanazokkal a pontokkal...

Sóhaj

Egy leheletnyi érzelem...

...amiben minden benne van. Érkezhet bármikor. Sírás közben, a legharsányabb nevetéskor, egy sohavégetnemérő órán, örömkönnyek kíséretében, de a szív kettétörésével egyidőben is. Senki nem tudhatja, mit jelent, csak te. Talán te sem. Nincs mögötte szó, nincs mögötte gondolat. A tested felszabadul, minden gátat ledob magáról, és kimondja legbelső érzelmeidet – a maga módján. Olykor még te sem érted, „csak úgy kiszakad belőled”. A sóhaj. És mennyivel könnyebb utána. Világgáment, elhagyott, bánatod, örömöd egyszerre. Most minden a régi. Néhány milligramm üres rész, amiben új élet kezdődik, s tart is. Egészen a következő sóhajig.

Ó, jaj nekem ^^

És akkor jön a következő levél, a másik kedvenc tanárnőtől, aki úgy áll a képzeletbeli dobogómon három pici gyermekével, mint a cövek. Ez igen, én ezt szeretném. Ha már választani lehet, akkor inkább úgy, ahogyan ő. Icipicit káromkodva, a vécén olvasva, de mégis elegánsan, csinosan, anyukásan, vidáman. Köszönöm!

Hátigen!!

Éééés... kitalálom, hogy hogyan tarthatnám a kapcsolatot a rövid hajú kedvenc tanár nénivel, ha már a bajszos kedvenc tanár bácsihoz vezető utat megleltem, mert aki ilyen rohadtjó leveleket ír, és zenéket hallgat, attól én még nagyon sokáig szeretnék tanulni, s abból az emberből nekem kell! Rájöttem, olyanok ők nekem, mint a drog. Mondjuk a khati :D

Az "új illúziókkal kell etetni a lelket" jegyében

Eseménytelen - talán ez az egyetlen szó, ami nem illik az életemre. Folyamatos sztorik, fordulatok, olyan sebességgel, hogy nem győzöm kapkodni a fejem. Picit bele is szédülök néha, de pár nap, és teljesen helyreáll minden, nem kell félteni;) "Változunk" címszó alatt összekaptam/összekapom egy kicsit magam.

1. Lecseréltem a nappaliban a sötétítőt.
2. Csináltam hurkát, kolbászt, bundáskenyeret... reggel, este főtt-sült-meleg étel van az asztalon. (Mondjuk ehhez az is hozzájárul, hogy Apu átjött csütörtökön, ma pedig vasárnap van, és még mindig itt van, amit egyenesen imádok, de érzek némi felelősséget is. Ez leginkább abban nyilvánul meg, h mindennap gatyát és zoknit mosok:)
3. Megfodrászkodtuk Greenyt.
4. Bulikáztunk Errrrr-rel... de milyet ám!
5. Komolyan veszem a munkám, hiszen van. Komoly.
6 Elkezdem a szakdogákat, nem megyek úgy neki a karácsonynak, hogy legalább pár oldal ne legyen meg mindkettőből.
7. Bemegyek a nyári munkahelyemre, és rendbe teszem a dolgaimat.
8. Lehet, hogy szervezek egy retró bulit, aminek a központi témája az Ámokfutók, de ez még nem biztos.
9. Megtanulok korizni, hála Errrrr-nek és Apunak.
10. Redukálom az általam olvasott blogok számát...
11. Ej, de sok lenne még...

Számban homokkal...

Kozmikus erő :)

Beszív, kifúj.

Van az úgy, hogy jobb lenne, ha a hétnek már hétfőn vége lenne, mert az is több mint kellene. Aztán elvegetál valahogyan szerdáig, és tényleg kikészül.

Túl sok volt a hétre/hónapra/évre az impulzusokból, köszönöm! Az érvek között pedig valahogy eltévedtek a könnyeim.

Dalszöveggel válaszolós mém - Napra

- Férfi vagy, vagy nő?
Én vagyok a szálló fecske,
Kend meg egy szakállas kecske.

- Írj magadról!
Szalagom veszem,hajamba teszem.


- Hogyan írnád le az előző kapcsolatodat?
Szerettelek sok ideig,
Estétől fogva reggelig,
De már annak vége vagyon.
Szerettelek, de nem bánom.
Azt gondolod, hogy én bánom,
Hogy Te tőled meg kell válnom.


- Milyen a jelenlegi kapcsolatod?
Az élet álom, s az álom szép
Álmodj vélem a szívünkért
Esténk előtt almafa, szívem virága rajta.

- Most hol lennél szívesen?
Tisza partján lakom
Keress fel angyalom
Csendes folyóvíznek
Csak zúgását hallom.

- Mit gondolsz a szeretetről?
Szoríts, szoríts engemet
Én is foglak tégedet
Szólíts engem tégednek
Én is téged engemnek


- Milyen az életed?
Én Istenem vigyél oda
Hova a szívem gondolja.
Előre, csak előre!
Lássuk mi lesz belőle!

- Mit kérnél, ha egy kívánságod volna?
Az én szoknyám rózsaszín,
Vette nekem egy legény,
Ha még egyet vett volna,
Két rózsaszín lett volna.

(Igazából ide nem találtam megfelelőt, de ez mókás:))

Annyira rég néztem már filmet, és annyira vágyom rá. Nem kell új, régi is lehet... csak lenne időm :(

MéM

Félelmeid: Nem lehet gyerekem. Ettől aztán nagyon.
Álom randid: Egyszer már azt hittem, hogy volt ilyen, aztán kiderült, hogy nem. Aztán azt hiszem, volt egy másik is, arról még mindig azt hiszem, hogy az volt... ez nem a randitól függ, hanem a fiútól. Azt meg nem lehet előre tudni.
Ami a legjobban hiányzik: Csokika
Cigi: Hát igen. Már megint... sebaj, majd ésszel.
Hány évesen akarsz házasodni: Minél hamarabb, de úgy érzem, még távol van. Pedig 25 előtt jó lenne... hátha.
Vicces vagy Komoly: Helyzetfüggő. A legjobb a komolyanvicces.
Belső vagy Külső: Belső. Errrrr szerint a csúnya jobb, mert legalább nem kell féltékenykedni. Sztem ez nem így van, de azért mégis inkább belső. Persze azt is megnézem, hogy a leendő fiam milyen géneket vinne tovább, de nem volt okom még soha panaszra! Viheti bátran ;)
1 évvel ezelőtt: Nagyon magasról nagyon mélyre pottyantam. Azóta azért jobban figyelek, és mindenkit lenyomozok!!
Érzem: Minden sínen van.
Utálom: A MÁV-ot.
Elbújok: Néha. De a lényeg, hogy van hová.
Valaki megbántott az elmúlt egy hétben?: Persze. Ilyen mindig van. Többen is. De semmi komoly, ahogyan az lenni szokott.
Ha visszamehetnél az időben, min változtatnál? Többet gondolkodnék és kevesebbet beszélnék.
Fáj most valamelyik testrészed? A fogam nem, és ennek nagyon örülök.
Mi zaklat téged? A rohadt karácsonyi ajándékok.
Mondta neked ma valaki, hogy szeret? Nem. De volt, aki éreztette, volt, akiből nem tudtam kihúzni, pedig jó lett volna, és volt, aki megköszönte, hogy én szeretem. Azért ez sztem jó arány.
Szerinted gondol most rád valaki? Asszem, igen. Remélem.
Boldoggá tesz az életed? Én teszem boldoggá, viszont az elég jól megy.
Hiányzik neked valaki? Bátyja. Nagyon sokszor.
Boldogabb vagy, mint 5 hónappal ezelőtt? Sokkal!!!
Egyedül aludtál tegnap éjszaka? Plüss maci számít?
Vársz valamit? Folyamatosan. Ez visz előre. Viszont teszek is érte. Nem bírom a "csak" várakozást.
Ma boldoggá tett téged valaki? Igen, többen is. Leginkább Életke, mikor a nyakamba ugrott:)
Kitől kaptad az utolsó üzenetet? Ha sms, akkor Errrrr, ha e-mail, akkor Nap, ha cset, akkor is, ha komment, akkor is... pfííí... több üzenetet váltok a barátnőimmel, mint Apuval??? OMG!
Mikor találkozol azzal a személlyel, akit szeretsz? Holnap délután rohanok, ahogyan ígértem!
Ha bárhol élhetnél, hol élnél? Aprajafalván
Manipulálható vagy? Sajnos simán.
A legdurvább dolog, amit tett veled valaki? Erre hadd ne már, jó?

Véletlenek

Hiszem, hogy mindnyájunknak van egy "nagy könyve", ahol aztán minden tényleg szépen meg van írva. Az enyém egész jófajta, elégedett vagyok vele.
Hiszem, hogy minden valamiért történik. Velem például mindig jó dolgok. Angyalka néni szerint ez nem könyv kérdése, hanem vonzás. A kisugárzásom olyan, hogy minden jót bevonzok.
A fene se tudja, de egy dolog biztos: az, hogy egy 4 éve nem látott cimbora ugyanazon a reggel, ugyanazon a metrón, ugyanazon kocsiban, ugyanannál az ajtónál utazzon, mint én, és ráadásul az legyen az utolsó munkanapja (értsd: többet nem jár majd azon a vonalon)... szóval ez nem lehet véletlen. És mennyire nagyon örülök én ennek a nemvéletlennek :)

Buditető

A hímneműekkel való együttélésem tetőpontja talán az a mozdulat lehetett, mikor pisilés után felálltam, és felhajtottam az ülökét - mert ugye annak úgy kell lennie -, s az egész csak akkor esett le, mikor kifelé menet visszafordultam, h lekapcsoljam a villanyt. Uramatyám... mit tettem?! És mi jöhet még???

Natessék!

Aztán vannak olyan tanár nénik, akikre először összeszalad a szemöldököm, de aztán megértem, h mi a manó van... "Ha tudsz szállni, nem engedheted meg magadnak, hogy közhelyekkel ugord meg a kötelező magasságot!!!"

Retrospektív

Egyszer VakMacska írt egy kommentet. Most is ezt érzem, s azon töprengek, vajon tényleg kagyló vagyok-e. Egyfelől biztosan, a másik része majd kiderül.

Egy dolog viszont biztos; holnap előkeresem ezt a kottát, és megtanulom végre. Sokszor ígértem már, de most tényleg. Reggeli ébresztő csengőhangként nem vált be anno, de talán érdemes lenne megtanulnom...

People will read again

Teszünk róla!

Én imádom ezt a nőt!!!

"a zürichi evangélikus szűzek gobelinszakkörében valszeg senkik sem veszélyes (bár agatha christie erről is mást gondolna)"

Tervezgetés :D

Mormi: Szeretnék gyereket. Sokat.
Apu: Jó.
Mormi: Szülök Neked egy focicsapatnyi gyereket, jó?
Apu: Ööö... ha már annyira a sport, maradjunk inkább a sakknál, jó?

:D:D:D

Megoldjuk

Az utóbbi időben túl sok beszélgetés ér úgy véget, hogy "majd megoldjuk okosban". Egyelőre megy minden a maga útján, de kezdek aggódni, hogy ezután is sikerül-e majd. "Okosban" ?!

Olálá :)

Azért azt továbbra is imádom, mikor az éppen aktuális kedvenc tanárom, példaképem úgy kezdi az e-mailt, hogy "ez kurvajó" és úgy fejezi be, hogy "üdv a klubban ;))"

Az utolsó szó jogán

Akárhogyan is, a búcsú rossz dolog. Mindig valami végét jelenti, akár rövidebb, akár hosszabb időre, sokszor örökre is.

Már az óvodában megtanuljuk, hogy melyik a jobb és bal kezünk, széna-szalma, piros szalagok a csuklón, több változatot is mutatnak a cipőfűzők bekötésére, s tudjuk, ha valaki eszik körülöttünk, illik neki jó étvágyat kívánni.

Megannyi dolog akad, ami nincs kőbe vésve, nem kapcsolódik hozzá tanóra, házi feladat, de az Élet tanmenetében ott lapul. Az emberi kapcsolatokat is el kell sajátítani. Tudni kell szeretni, veszekedni, jókor elhallgatni és elengedni is.

Megnyugtató lenne, ha szólhatnánk Hozzá még pár szót, megfoghatnánk a kezét, megsimíthatnánk az arcát mielőtt elmegy, de ez korántsem ilyen egyszerű.

Úgy gondolom, nem attól lesz valaki múlhatatlan, nem arra utal a "sosem feledünk", hogy egy közösségi oldalon fennmaradnak a képei, a gondolatai, a profilja. S az, hogy halála után egy ilyen helyen veszünk tőle "virtuális végső búcsút", talán nem a legjobb választás. Lehet, hogy igazságtalan vagyok, de kinek szól az a búcsú? A virrasztást értem, a gyertyákat, a temetést is. A templomba-, temetőbe járás is egyértelmű számomra, hiszen ezek kegyeleti helyek, ide vigaszért, megnyugvásért megy az ember - kultúránkból, vallásunkból adódik, s ez így van rendjén. De egy üzenőfalon?! Bennem minden jóindulat ellenére is felmerül a kérdés: MIÉRT??? Valóban itt tartanánk? Ebben az esetben én azt hiszem, most azonnal elküldöm valakinek a jelszavam, s megkérem, azonnal töröljön mindenhonnan, ha bármi is történne velem.

Ne haragudjatok rám, igyekszem megérteni, de nem megy. Egyet viszont tudok: ha beteg lennék, esetleg nem lennék veletek soha többé már, az én falamat hagyjátok üresen! Mondjuk úgy; tiszteletből. Köszönöm.

No (more) comment!

A híroldalak komment-kalózainak a néptáncosok tragédiája kapcsán


Szolón talán tudott valamit. Már Kr.e. 594-ben jövedelem alapján osztotta fel a lakosságot, politikai jogot is eszerint adott népének és bevezette a kötelező véleménynyilvánítás intézményét. Pikk-pakk épült is a demokrácia – ilyen keretek között?!

Az utóbbira ugyan ma már nincs példa – az előző kettőtől pedig tekintsünk el – a szólás szabadsága adott hazánkban. A kérdés csak az, hogy meddig lehet elmenni, mi az a pont, amíg élhetünk e jogunkkal. És leginkább, hogy milyen formában.

Interakció, feedback, komment – divatos szavak. Mégis mi van mögöttük? Érdemi tartalom? Valós visszacsatolások, reakciók? Magyarul így hangzik: hozzászólás. Kérdem én; kihez is szólunk hozzá? A neten percenként jelennek meg cikkek, riportok, interjúk, publicisztikák, alattuk pedig a varázsszó: kommentek. Vajon kinek szólnak azok a sorok, s jó-e egyáltalán, hogy szólnak?

Vélemény – jobb esetben – érkezhet magára az anyagra, intézhetik az újságíróhoz, esetleg a sajtóorgánumnak címezve. Ezek lennének az optimálisabb megoldások. Aztán egyszerre elmérgesedik a helyzet, s az adhoc szerzők már egymáshoz, talán egymás anyjához beszélnek hosszasan, meggondolatlanul, kendőzetlenül. Vannak, akik csupán gerjesztik a feszültséget, akadnak, akik csitítanak, a moderátorok pedig – ha léteznek az oldalnál egyáltalán – ülnek, remélhetőleg figyelnek, s innen-onnan kivesznek.

Mégis kinek jó ez? A meg nem szűrt tartalom, tartalom nélkül? Néhány szót nem tart sokáig odabiggyeszteni egy kis téglalapba, egy – a legtöbb esetben – idióta nicknév árnyékából. Úgy fest, egyelőre túl nagy falat ez nekünk, meg merem kockáztatni, hogy egy átlag állampolgár korántsem nőtt fel a feladathoz.

Akad erre egy másik műfaj is, olvasói levélnek hívják. Talán több munka van vele, át kell gondolni (nem egyszerű!!), illik normális hangnemben kifejteni a véleményünket, esetleg észérvekkel alátámasztani. Ami pedig a legfontosabb lehet; aláírni és vállalni érte a felelősséget.

Szolón tényleg tudott valamit, kell, hogy legyen véleményünk, rálátásunk a világra, a világ dolgaira, de nem mindegy, hogy kik a véleményvezérek, kik teszik „közkinccsé” gondolataikat és milyen formában.

Isten Veletek.

http://www.kulturalis.tv/tanc/neptanc-tanc/dudas-daniel-bucsuzzunk-el-jaszsag-nepi-egyuttes.html

NagyonVasárnap

Aztán persze ez a vasárnap is úgy alakult, ahogyan az már lenni szokott. A cicás fiúval keresztbelájkoltunk meg csacsogtunk fészbukon, aztán kitaláltuk, hogy jó lenne meginni egy kávét, ami persze Apu nélkül nem az igazi, úgyhogy felváltva hívogattuk is szerencsétlent, hogy igazából mi most szeretnénk találkozni, de mégis ő a közös pont... de értette, hogy miről van szó, jött is azonnal :)
Aztán a legnagyobb őszinteségi rohamaink kellős közepén, mikor már az összes tejet a pultra öntöttem a kávém helyett, beállított a fotós fiú, aki épp a hely melletti lépcsőházba költözött. Majd eljött a cica-vacsi ideje, uh elindultunk, én személy szerint a fotós fiúhoz egy teára. Ott kutyáztam még vagy 2 órát, meg is sétáltattuk őket (én vittem Mentát:)), aztán spuri haza.
Apu koncertezéséről csak annyit mondtam Anutának, hogy sztem tuti beállít majd éjjel. 11-kor csengettek, s miután megtudtam, hogy Lamadou nem rendelt kaját, elég egyértelművé vált a szitu... :) (L)
Jó kis vasárnap lett ez a végére!!!

Rajzfilmes

Szóval van ez a fészbukos, "cseréld le a képed a kedvenc rajzfilmhősöd képére" dolog. Azt hiszem, egyetlen normális barátom van, azóta is ezen röhögök :D:D:D

Tyűha

Nem sok dolog van az életben, amivel meg lehetne akasztani bennem a szót. Inkább kevés dolog van. Nagyon. A múltkor, mikor túlszaladt a kóla, és mondat közepén rácuppantam a habra, nehogy kifusson, Apu csak annyit mondott, már tudja, mivel lehet elhallgattatni.
De, mikor egy kocsmai nagymonológom alatt valahonnan átszűrődik a füleimbe Muddy Waters, azonnal lecsukom a szemem, elkapom az ütemet, s majd a szám végén folyt köv. Legjobb!!!

Definició

Hir: Minden, ami a "képzeld, baszd meg" után következik.

Valahogy úgy

A teljes átértékelés folyamatban van, és azt hiszem, hogy jól megy. Igaza van Apunak, nem kell mindig mindent kimondani. Néha a hallgatásnak, esetleg elhallgatásnak nagyobb az ereje tengernyi szónál.
Kellett az a kávézás délután. Minden egoizmus nélkül gondolom azt, hogy nagylány vagyok én már bizonyos helyzetekhez, vitákhoz, témákhoz, és jó volt, hogy erről egy nagyfiú is meggyőzött. Ha egyedül gondolok valamit, az még lehet gáz. Ha ketten gondoljuk, talán van benne valami... talán. A kérdés, hogy akarok-e én ezen gondolkodni. A válasz: nem. Abszolút nem. Nem is nagyon fogok ezentúl.
Szerintem nagyjából tudok ajándékot venni. Mikor Errrrr belenézett a tasakba, majd virágzó arccal rám, s közölte; végre valakitől haszontalan dolgokat kapott, kihúztam magam, és éreztem, hogy a mögöttünk álló évek még mindig elég biztosak. Nincs itt baj, csak változunk, alakulunk. A kulcsszó az, hogy ne változzunk el egymás mellett, de szerintem nem fogunk. A végére úgyis csak az marad, aki igazán fontos, a többiek lemorzsolódnak szépen, lassan...

Talán az lenne a legjobb, ha megtenném, amit a világ vár tőlem, aztán lelépnék Mexikóba. Nekem könnyebb lenne. Más meg kit érdekel?!

HP :D:D:D

Életke: Félsz Potter? Hát majd fogsz!
Apu: Ez miben volt?
Életke: A Harry Potterben! :D

Csit, csat, cset

Mormi: nagyon vicces volt
úgy röhögtem
még álmomban is
fura volt
mert tudtam, h álmodom
de nagyon jól szórakoztam rajta
Fotós fiú: ilyenek nekem is
vannak arra kelek,
hogy nevetek...
az jó
Mormi: hát én arra keltem,
h horkolok
és Apu nevet :D
Fotós fiú: az sem rossz
Mormi: háááát....

Green Hair Monster part 1

Virágzom

Felhoztam az albiba 5 cserép virágot, plusz vettem egy Green Hair Monstert, akinek majd beszámolok a fejlődéséről:)
Szépen utánanéztem, hogy kinek mi kell - sok fény, sok víz... blabla, sőt már azt is tudom, hogy az Aputól kapott korallvirágom a pozsgások családjába tartozik, és nem szabad gyakran öntözni, mert a leveleiben tárolja a cuccost, és ha ügyes vagyok, akkor egész évben virágzik majd, és bár már totál elvirágzott, 5 (ÖT DARAB) bimbója van.
Szóval összvissz 8 cserép virág van most itten, amitől én nagyon boldog vagyok, és hiába mondta az Lamadou, hogy épp ezért leszek majd tömeggyilkos, mert NEM LESZEK, élni fog mindegyik, és a futót át is hozom majd ide a nappaliba, hogy sok fényt kapjon, mert szomorkás és veszek majd tápoldatot is, hogy ők is boldogok legyenek, ne csak én... annyi tervem van, hogy hűha...

Úgy fest, ez egy váltós, változós, átértékelős időszak. Szeretek én mindenkit, jó fej, meg aranyos mindenki, de néha nem árt végiggondolni a dolgokat. Én most azon vagyok. Nem hinném, hogy az eredményeket bánni fogom...

Edit Movie Maker ;-)

Skype

Mormi: Gondoltam, hogy ezt a klippet ismered, ez ilyen kis szutyok zene, amilyet szeretsz.
Apu: Várj, Anyukád ott van?
Mormi: Nincs.
Apu: Akkor elmész a picsába!!!

"egy magamfajta pindúrban"

Padam

Cikk, cakk, ksi, ksu - halljátok ezt? Tudjátok, mi ez??? VÁÁÁÁGOOOOK!!! Egyedüüüül :D:D:D

Cindy, várj reám...

Tornáznék én! Tényleg!!! És nézném angolul vagy magyarul, de TELI HASSAL nem megy... És itthon NINCS OLYAN, hogy ne lenne teli a hasam... Nesze neked. Pfff...

Zene. Lenyúlva.

Újratölt

Az elkövetkezendő pár napban formázom a gondolataimat, és mindent alaposan újratelepítek. Remélem, jobban működöm majd...

Az igazi feedback

Történt pedig, hogy miután lehúztam a cégnél 3,5 hónapot, igyekeztem mindent a legjobban csinálni, az utolsó napomon a millió ajándékommal hazafelé haladva véletlenül elkaptam egy beszélgetést. A magyar markeintgigaztgató hölgy szidott engem és a munkámat a régiós marketingigazgatónak. Azt mondta, siralmas, a leadott anyagaim nevetségesek, nem értek semmihez...blabla. Kicsit megviselt.
Ma egy ismeretlen szám hívott. Kiderült, a cég marketingesei keresnek, mert a magyar igazgató nem találja a leadott anyagaimat, mailben nem küldtem el neki, a régiós pedig külföldön van, úgyhogy mostésdeazonnal küldjem már el nekik, mert anélkül nem tudnak menni egy lépést sem, és határidős munka és különben is léciléciléci, segíts nekünk, nélküled nem fog menni.
Hát jó! Köszönöm mindenki, a tanulságokat levontam, és igenis merni fogok nagyot álmodni! De még mekkorát!! Ezek után?!

Azt hiszem, minden történet végén az utószó a legjobb. Megszépít. Megkönnyít.

Freud

RéSZegesen öltözni nem egészen ugyanaz, mint réTegesen. - ez igaz :D

A legújabb családtag

Romantika 2.0

Meleg van a kis cselédszobámban :) Meg mondjuk egyelőre büdös is van, de az majd elmúlik. Szeretem ezt a lakást. Nagyon.

JóFura

Kicsit fura, mikor az otthonom és az albérletem után egy harmadik lakás felé haladva is rutinosan nyúlok a megfelelő kulcs után, nyitom a zárat, pillantok a postaládára, szaladok a lift felé, mert megvár a lány a negyedikről, aki jó éjszakát kíván, miután kilép, majd az ajtón belépve kapcsolom a villanyt, dobom a táskám a helyére, lököm le magamról a cipőimet, és már vár egy pohár tea/bor a napomnak megfelelő.
Ez fura. JóFura. Nagyon JóFura!

VakMacskának nagyon nagy szeretettel!

Ahogy megírtam az e-mailt, elképzeltem, hogy nem egyszerűen írok, hanem beszélgetünk. Láttam az arcod, ahogyan néznél egy-egy téma hallatán, hallottam, amit mondanál... és rájöttem, hogy nagyon hiányzol Te innen!

Folyamatos változás

Átköltöztem a nappaliba, mivel a szobámban már csak 16 fok volt. Itt most befűtöttem a cserépkályhába, amitől olyan romantikus minden, hogy szavakat sem találok rá. Egyedül attól tartok, hogy a villanyszámla kézhezvételekor is hasonló érzéseim lesznek majd...

Tévéztem, müzlit ettem, jó a laptopom, Apu tett bele memóriakártyát pusztán aranyosságból, amitől most úgy suhan, mint a gondolat, szóval teljes az öröm.

Vagyis teljes lehetne... valami miatt sosem klappol...mégsem.

Azt hiszem, hagyom a melót ma is. Majd holnap kelek időben. Naná. Mint mindig...

Előkotrom a Gilmore Girlst, beteszek valami vicces részt még a kezdeti szériákból, és horgolok egy sálat a lábszár-melegítőimhez. Ennél jobbat nem is tehetnék.

Szerelmes vagyok

Praha

Kedves Naplócska!

Tudtad, hogy a macskakő kifejezést eredetileg a macskalyuki kőfejtőből származó bazaltra használták? És, hogy Romániában van egy ilyen nevű magyar falu? Ehhez is Prágába kellett mennünk, korábban eszembe sem jutott volna. Aztán rájöttem, hogy felesleges volt 2 pár cipőt vinnem, mert ott nem fogok magassarkúban topogni. Aztán, mikor már minden apró egyenetlenséget a földön éreztem a csizmám talpában, rájöttem, hogy de. Fogok.

Abban a városban tuti nem lennék bringás. Még a járda is macskaköves ám!

Mindezek ellenére mesés hely. Végig az volt az érzésem, hogy igen, ezek aztán meg tudták őrizni a múltat. Ízlésesen.

És a hangulat. Ahogyan Errrrr mondaná: "Olyan film, amilyet te szeretsz, tudod. Olyan cseh." A város is olyan, amilyet én szeretek. Olyan cseh.

Úton

Én már csak egyetlen dolgot szeretnék: ülni a vonaton, és robogni Prága felé. Ülünk majd egymás mellett, fogjuk egymás kezét, a lábamon lesz a gyönyörű lábszármelegítőm, amit ma akkor is meghorgolok, ha egy pillanatot sem alszom, az ölemben lesz az a szippiszuppi fényképező, amit a fotós fiútól kaptunk, mindent megörökítek majd, Te a szép új pulóveredben leszel, mosolygunk, mint két vadalma, a kis lüke fiúkák meg ott szemtelenkednek majd, és mindenre megjegyzéseket tesznek. Néha közlik, hogy milyen öregek vagyunk, adnak nekem egy puszit, megölelnek, nevetünk és minden gondtalan, boldog lesz!
Már csak egyet kell aludni :)

Vonzó

Úgy döntöttem tegnap éjjel, hogy minden jó dolgot bevonzok az életembe. 10 darab porzsákkal kezdtem. 3900 forintért.

Popsirisza

Íme az új takarítós zene - köszönjük, Lamadou ;)

1085 forint = másfél kg fonal

Ilyen nagyon szép virágom van :)

Öltöztess

Hát én ennyire jó fej cuccot még nem láttam életemben!! Azt hiszem, megvan a karácsonyi tipp :)

Új kedvenc keresési eredmény: was heißt bökd vissza :D:D:D:D

Pillanat, állj!

Hazafelé sétálgatva egy bazinagy szatyorral a kezében töpreng az ember. Én például azon, hogy milyen gyönyörű lábszármelegítőket horgolok majd abból a MÁSFÉL KILÓ fonalból, ami EZER (!!!) FORINTért turkáltam - ez mamás dolog.

Hazafelé sétálgatva egy bazinagy szatyorral a kezében töpreng az ember. Én például azon, hogy milyen isteni pizzát fogok sütni, ami alá most tényleg teszek majd sütőpapírt, és tényleg nem fog leragadni, s amíg sül, csinálok körtetortát is, mert most van nagyon sok körténk, de azzal meg kell várnom, míg Apu (korábban: sokbiciklis fiú) hoz tortaformát - ez mamás dolog.

Hazafelé sétálgatva egy bazinagy szatyorral a kezében töpreng az ember. Én például azon, hogy a héten lesz szép mosógépünk, és ma már akartam is venni vasalót, de csak drága volt, és a bácsi azt mondta, szerdán majd jön olcsó, és félreteszi nekem - ez mamás dolog.

Hazafelé sétálgatva egy bazinagy szatyorral a kezében töpreng az ember. Én például azon, hogy hívott a Főnéni, és kapunk új konyhabútort, aminek én olyan nagyon örülök, hogy az elmondhatatlan, de akkor hova tesszük azt a sok üveget?! :S - ez mamás dolog.

Hazafelé sétálgatva egy bazinagy szatyorral a kezében töpreng az ember. Én például azon, hogy milyen szép kanapét vettek a fiaim, és látványosan fejlődünk :) - ez mamás dolog.

Hazafelé sétálgatva egy bazinagy szatyorral a kezében töpreng az ember. Én például azon, hogy nekem van a leggyönyörűbb virágom a világon - ez mamás dolog. És ezen végig törpengek. Sokat. Azt hiszem, szeretem a mamás dolgokat. :)

Minden lányban lakik egy kis balerina...

...bennem is! Félre mindennel, kipróbálom. Jöhet a piros függöny, a műfű, az erdő, a hó, a tél... szeretném!!!

...és vannak azok a dolgok, van az az állapot, amiről inkább nem is beszél az ember, mert mindenki másnak unalmas lenne. De nekünk nagyon jó:)

Mik vannak?!

És akkor tegnap 85 forinttal kevesebb pénz volt nálam, mire a néni csak legyintett, és azt mondta, majd meglesz. Aztán, mikor este visszavittem, egy másik néni megdicsérte a ruhám, a szomszéd dzsipó fiú vigyázott a bolt előtt a bringámra, hogy ne kelljen lelakatolnom, a tulaj néni pedig már a ház előtt állt, mikor kijöttem, mondván, hogy engem vár, vigyem fel gyorsan a kerót, addigra lefő a kávé.
Tudom én, hogy ennek a helynek messze köze sincs Aprajafalvához, de úgy érzem, berendezkedtem, szeretek itt. Lehet, hogy Angyalkának volt igaza: bevonzom a jót, a jó embereket:)

OMG

Azért, ha 2 tanár is saját magától ajánlja fel, h keres nekem munkát, az elég jó. Legalább annyira, mint a 3 névnap katicám. Na jó, annyira nem. A katicák jobbak:D

Kedves VakMacska!

Azt kell, hogy mondjam, tényleg semmi nem a régi. Képzeld, új padok vannak a suliban. Sokkal alacsonyabb az a rész, amire leülünk - ma a Mogorva Fiúval lehuppantunk egyre, és igencsak meglepődtünk:) A hát rész is más, kovácsolt vas. Szép, de kényelmetlen. Nem szeretnéd Te sem. A menza is más. Moslékos vödrökből mérik a kaját. Minden 160 forint/deka. A tányér pedig... 2 pénztár van, és Nappal a 2 pénztárnál egymástól függetlenül kérdeztünk rá a tányérok súlyára - mind2nk szerint hazudtak:) A büfé is más. Egy pecsétgyűrűs fiú van ott, és a kávé szarabb, mint volt. Igazából elég rosszul viselem az egészet. De ez csak átmeneti. Minden jobb lesz. Sőt! Már alakul! A körszakállas, puszilkodós tanárbácsi ma (miután megtudta, hogy 3 napja esélye sincs nálam) magánéleti tanácsokat kért tőlem. Iszonyatosan mókás volt, majd beavatlak.
Amúgy viszont minden szuper! Szuperebb, mint hinnéd!! Csak azt kívánom, hogy légy olyan boldog ott, mint én itt. Akkor nem lehet baj :) És vigyázz Magadra!!! Nagyon!!!!

A mikor? és hol? nem számít - a lényeg a Veled!!

Virágot kapni jó dolog. Nagyon jó :)

WTF???

Azért megvan a véleményem arról az eladóról, aki leveles tészta helyett eperlevelet ad...

Uramisten, nehogy új kedvencem legyen már!!! :)

Üvöltök, mert jó

...és Latinovits Balatonszemesen alussza álmát...

Szomorú vasárnap

Hát, mikor ezt az oldalt megtaláltam, azonnal írtam Errrrr-nek, hogy végig kell járnunk az összes temetőt még most, ősszel. Már készítem is a kis listám, hogy első körben ki előtt hajtanék fejet...

"Naponta elszívok tíz-húsz imát, s a füstöt a szívemen engedem át."

Don't forget me

Az utolsó beszélgetéseink egyikén ezt küldte nekem a rókaprémes fiú. Ez legalább 2-3 hónapja volt. Fura, de hiányzik a kis hülye feje:)

A változatosság kedvéért megint gyereket szeretnék, de már lassan 2 hete, és egyre nagyobb intenzitással. Úgy fest, az ősz mindig előcsalogatja belőlem a hormonokat... de már negyedik éve?!

Másfelől pedig...

"... legalább nem szar, hogy nincs ott." - akár!

Zimankó

Mamcánál a szobában 26 fok és az üvöltő Nóta TV fogadott. Ezek teljesen egyértelmű jelei annak, hogy jön az ősz/tél. Meg amúgy is: EMBER hónap van, ami nála már a fűtési szezont jelzi.
Azt hiszem, lassan jön az időszak, mikor forralt boron és forró csokin élek majd. De inkább forralt boron:)

Na ezt nem!

Adja az ég, hogy Aprajafalva 4 év múlva ne járjon így!!!

Ezt most bemásolom fészről, m nincs kedvem még1x leírni

‎...és a nyitott ajtós szellőztetés mégsem olyan vicces, mert még a végén a felső szomszéd kutyája egy emelettel hamarabb gondolja azt, hogy otthon van, s esetleg az előszobából kell kitessékelni...

Pálfordulok

Így visszaolvasva elég szomorkás volt a hangulatom mostanában. De mától örömködés van. A Bátyóka jobban van, volt itt a 70pluszos szaki bácsi, aki megszerelte a villanyt, uh nem fogjuk kigyújtani a házat (bár Lamadou szerint mókásabbak lettek vna a tűzoltók), kapunk új konyhabútort (aminek persze egyedül én örülök), itthonvégezhető dolgozom (ami annyit jelent, hogy ugyanúgy nézem a monitort, csak nincs kávé), elbúcsúztam mindenkitől, aki megy messzire, és van, aki már meg is érkezett épségben a messzire, holnaptól otthon leszek jó sokat, ma meg Errrrr-este lesz, amihez már hűtöm a bort (ne haragudj, rosé nem volt).
Szóval szuper!

Ha egy angyal megkérdezné egyszer, hogy mit szerettem legjobban az életben, csakazértis azt mondanám, hogy a pizsamámat.

A depresszió síneken jár, és metró a neve.

:(

Soha nem fogom megérteni, hogy miért azokat a szerelmes történeteket kedvelem, amikben az egyik fél meghal, mikor már végre boldogok lehetnének...

Kedves VakMacska!

Emlékszel még a videóra, amit az első karácsonyra csináltál nekem, s én sírógörcsöt kaptam, mikor este megnéztem otthon? Aztán zokogva felhívtalak, Te pedig rettenetesen megijedtél, mert azt hitted, megbántottál. Pedig azon a karácsonyon Tőled kaptam a legszebb ajándékot!
És emlékszel alatta a zenére? A hétvégén már gyakoroltam, mire hazajössz, megtanulom, s valamelyik jó kis pesti kocsmában eljátszom Neked egy éjszaka ;)

Azért elég fura érzés egy olyan egyetem diplomaosztójára beszédet írni, ahová 3 éve nem vettek fel.

Már megint

Tényleg frankón szeretnék egy ékszerteknőst!! És nem fülbevalót, hanem igazit! Élőt! Ígérem, életben tudom majd tartani! Tényleg!
Lamadou azt mondta, felőle jöhet, uh jöhet. Úgy érzem, szükségem van itt egy házi kedvencre, és egy teknőssel nem is lenne sok baj.
A másik, amiért nagyon jók, hogy sokáig élnek (optimális esetben). Szeretnék egy tekit, aki velem öregszik, egyre nagyobb akvárium kell neki, és még a gyerekeim is látni fogják.
Szerintem az első ösztöndíjamból megveszem :)

A hold...

Aputa egy vicces fiú. Tegnap este beadagolta egy 10 és egy 8 éves Angliában élő kisfiúnak, hogy jól nézzék meg a holdat, mert otthon nem látnak ilyet, ugyanis ez a magyar hold :) Állítólag olyan jól sikerült az ugratás, hogy a kis manókat meg sem lehetett győzni az ellenkezőjéről.
Talán épp ezért kezdtem úgy az választ a Sokbiciklis Fiú "gyönyörű a telihold" sms-ére (aki éppen akkor tartott innen máshová), hogy vajon az a hold is olyan, mint ez a hold?! :)
De aztán kitöröltem, és inkább bloggoltam.

Nesze...

Lyukas agyam. A tegnap este olyan nagyon jó volt, hogy egy csomó bloggolnivaló ötletem támadt, de mára mindet elfelejtettem :( Mmint, hogy mit akartam bloggolni, nem pedig az estét:)

Erről van itt szóóó !!!!!!!!!!

Már ezért is megérte

Az egykori Kerekes Band komment után (mmint egykori komment, és nem egykori Kerekes!) egy Rutkai Bori komment, AZZZZIGEEEEN!!! :D

Elvira

Mikor az előbb elvira megkérdezte, hogy Honnan?, simán beírtam, hogy Keleti. Viszont, mikor azt kérdezte, Hova?, valami miatt Szolnok helyett Sarajevot írtam. Fel nem foghatom, hogy miért... Viszont megtudtam, hogy közvetlen kocsikkal van oda egy vonat, mindössze 11 óra az út, de sajna az árat nem írta ki. Ha jövő nyáron lenne rendesen fizum, rábeszélném Errrrrt, hogy ne Ukrajnába menjünk, hanem Sarajevoba. Csak, hogy rágyúrjunk a moszkvai tripre... De jó volna. Én már látom is ott magunkat. Meg persze legalább 2 fiút, nehogy megegyen minket valami gonosztekintetű :)

Amúgy meg életemben először hámlik a hátam, és ezzel most nagyon nem tudok mit kezdeni. Már az is megfordult a fejemben, hogy egyszerűen csak elkezdtem oszlani... :S

Matrinca

Ja, és loptam 34 (harmincnégy) darab Specko Jedno matricát, uh ideje lesz átgondolnom a szobám dizájnját!

Borbálka

Hát a következő Specko Jedno koncertre tutira füzettel, tollal fogok menni, és mindent felírok, amit ez a nő mond!!! Ugyanis annyira jók az összekötő versei, amennyire rövid az én eszem :(

Pafff

Rossz hangulat ellen majd jó lesz egy kis visszaolvasás! Az mindig mókás. Nézzünk egy dátumot, mi volt mondjuk... április 23-án?

...soha többet nem csinálok ilyet!!

Tegnap azt hittem, elájulok, mikor Manócska minden átmenet nélkül közölte, hogy gondolkodott, és inkább cimbalom illene a filmünkhöz, nem hegedű. "De persze nem olyan, mint az Akácos út... pffffíííí" :)
Vannak pillanatok, mikor elbizonytalanodom, az önbizalmam durván visszaesik és azt gondolom, felesleges, amit csinálok.
Aztán jön egy Manócska, aki közli, hogy rengeteget gondol a filmre, amit még el sem kezdtem csinálni, mert ő tudja, hogy egyszer majd hirtelen belecsapunk, megcsináljuk és rohadtul jó lesz. Ő ebben biztos. Persze még az operatőr személye is kérdéses... sőt, a legtöbb pont kérdéses, de a képzeletünk, álmaink a helyükön vannak. Nem is kell több. Minek?

Azért, ha az ovis/általános iskolás legjobb barátnőm férjhez megy, örülök. Tényleg. Viszont csak 30 képet bírtam megnézni a 70-ből.

Illik

Errrrr szerint mindegy, hogy az emberek jók vagy rosszak, szépek vagy csúnyák, kedvesek vagy gonoszak... egyedül az számít, hogy összeillenek-e. Ha igen, minden rendben. Megy a maga útján a dolog. Nem kell töprengeni rajta, nem találkozik falakkal, egyszerűen működik. De mi van akkor, ha változunk? Ha már nem olyan, mint régen. Kinőttük, lötyög rajtunk, megrepedt egy varrás, kilyukadt... már nem illik. Olyankor mi van? Toldjuk meg, vegyünk be belőle? Mi legyen? Nehéz ügy. Bárcsak ránk szabták volna...

Valaki kinyílik egy másik miatt, akár egy bimbózó virág a napsütésben. A másik bezárkózik. Talán örökre. De honnan tudhatjuk? Meddig illik majd?

Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket a valóság városában! Itt mindent úgy láthatnak, ahogyan az létezik, működik. Nincs többé fehér vagy fekete. Ez a világ már nem erről szól. Nincs többé tisztánlátás; ez van és kész.

Istennek igenis van humorérzéke, s nem rest néha elővenni a tarsolyából.

Sokan igyekeznek tisztának, romlatlannak feltűntetni magukat. Világítani a sötétben, vezetni a többieket, kitűnni közülük. Itt ők is csak kis egy-egy maszat a sok közül.

Mától a feketék sem feketék igazán. A sötétségbe is férkőzött egy kis árnyalat. Van benne némi élet, valami szín, amitől nem elenyésző, nem az egyszerű halál. Egy kis szürkeség, melyben ott van az élet csírája.

Mégis szürke.

Nem állnak meg az emberek a pirosnál, nem bőgetik a motort a sárgánál, dudálnak a zöldnél, ha valaki nem indul. Ebben a városban mindenki a szürkeségre figyel, hisz tudja, másra nem is figyelhet.

Nincs aranyló napfelkelte, kék ég, zöld fű. Egyszerűen eltűntek a színek.

Minden szürke.

Várnak, hátha kitisztul. Egyszer.

Ilyenné válunk mi is?!

Szürkévé.

Ők akaratlanul is előttünk járnak. Megint. És nem is tudnak róla.

De most aztán tényleg!!

Döntöttem: le a régi göncökkel!!! Ha jönni akar a boldogság, jöjjön, nem zárkózom el többé. Nincs new life, a régi van, de nagyon remélem, hogy a napokban életem történetének egy kötete lezárul, s új kezdődik. Már csak az első mondatot kell kitalálnom.

Az igazi oltás

Mit is mondhatnék: valóban fordult velem egyet a világ, mikor rég nem látott (2 éve) varrónőm azzal fogadott, úgy látja, nyugodtan kidobhatja a régi, S-es szabásmintáimat, mert nem lesz többé szükség rájuk. Ő nevetett. Én nyeltem egyet és mosolyogtam... FUCK!!!

Egyensúlyi állapot

DEF.: A mechanikában egy test vagy testrendszer olyan állapota, amikor a rendszer minden pontja tartósan nyugalomban van a fürdőkádban egy hideg sörrel a kezében, miközben az alábbi muzsika szól.

Szív-rendszer

Hiába nevet ki mindenki, szerintem akkor is szuppper rendszert találtam ki a háztartási problémák megoldására. A jajdenagyonmosolygós fiúnak is tetszett, úgyhogy rossz már nem lehet - tényleg!!!

Szóval: hoztam egy csomag rózsaszín szívalakú post it-et. Ha valaki elvégez valami házimunkát, raírjuk egy szívre a nevét és a tevékenységet, majd kitesszük a parafára. Ha valakinek összegyűlik 3 papírszíve, az kap egy sör!

Mondjátok, hogy nem vagyok rohadtul jó fej!!!!

Én vagyok egyedül helikopter

...de méghozzá milyen ám. Azt hiszem, még mindig jó ez a szünet. Sokat tanulok belőle. Figyelem az engem körülvevő párokat, ahogyan vitatkoznak/veszekednek/uralkodnak egymáson. Próbálom kitalálni írott/íratlan szabályaikat, s rá kell jönnöm, bizonyos helyzetekben tényleg jól csináltam. Néhol persze rosszul, de azon vagyok, hogy azok se legyenek.
Ilyen szempontból nagyon jók a fiúk. Önuralmat tanulok. Nem kiabálok a vécétető, a zuhanyzó, a penészes margarin... miatt. Elrendezem, majd a kellő időpontban halkan megjegyzem, ők pedig bocsánatot kérnek, és máskor TÉNYLEG odafigyelnek rá. Talán ennyi lenne a titok??? Talán.
Aztán itt vannak ezek a fiúk, akiket nem értek. Írnak, nem írnak, tudatosan, nem tudatosan... kezdek én belefáradni a taktikázásba! Tessék velem értelmesen, egyértelműen beszélni! Abból értek!!!

Nem elfogultság...

Olyan jókat és szépeket írt Aprajafalváról ez a VakMacska, hogy kezdem azt hinni, tényleg jó hely :)

"Akkor... majd korán reggel ;)"

Mikre nem képes az éjjeli bkv egy koncert és egy kis közös?! éneklés után:D

CsodAlbi

Azon töprengek, mióta Dádi itt volt, hogy milyen is lehetett ez a lakás 10-30-50-sok évvel ezelőtt.
Nem meséltem még róla, de több mint 100 négyzetméteres, 2 bejárati ajtaja van (ma egy házaló fiúcska mindkettőn bekopogott:D) és teli van zugokkal, titkokkal és persze akadnak itt mókás szomszédok is.
Megállapítottam, hogy a hozzám közelebb eső ajtó lehetett a cselédbejáró, Lamadou szerint pedig az én szobám volt a cselédszoba (ami persze teljesen korrekt is - szerinte:). A mai konyhánk plafonján éktelenkedő kis csigákról, csörlőkről (vagy mikről) arra következtettünk, hogy az lehetett a mosókonyha, s valami fregoliféle lógott ott. Egész pontosan így hangzott: "Na, és itt mostál, és ide teregettél, drága Mormi. Persze mint cseléd!" :D

Mi a manó

Jó érzés, mikor egy véletlenül belökött cédét felpörget a gép, s meghallom az "Everything in its right place"-t, főleg, hogy most valóban everything in its right place.

A napközbeni rosszullétet leszámítva nagyon jó kis nap volt ez.

Csináltam/tunk pizzát, amiből nem is tudtam enni, mert már "Késni fogok...jááááj!" esete állt fenn. A fiúk pedig fogták a tepsit, elharmadolták a tartalmát, kivették a két sarkát, és a közepét (amin a legtöbb sajt volt:) meghagyták nekem. Eldöntöttem: mától élettársaknak hívom majd őket!

Aztán koncerteztünk Herminával, ami szintén frenetikus volt. Hermina: Ez most olyan, mintha a lányom helyett lennél itt velem. Ugye elviszed majd a Kis Herminát egy... hát mondjuk Quimby koncertre, ha Kiss Tibi már 51 éves lesz??? :D

Bár a negyedik szám után majdnem összeverekedtem egy nővel, de végül inkább csak elbeszélgettünk a jómodorról... azt hiszem, elszoktam attól, hogy az emberek bunkó módon szóljanak hozzám, s ezt jónak láttam megosztani vele is - hatott!!

Ja, és innen üzenem a rókaprémes fiúnak, hogy igen, én még egy AHA koncerten is találkozom régi ismerősökkel. Magam sem értettem, de mókás volt. Talán igaza van, ha egyszer elmennénk Japánba, ott is akadna egy haver:D

Az erdei gyümölcsös fagyi pedig méltó zárása volt a napnak:)

Vakhángya:D

Mormi: Rövidebb a hajad?
Lamadou: Nem, dehogyis! :)
Mormi: De kicsit mintha összeugrott volna, nem?!
Lamadou: Nem!! :)

(1,5-2 óra múlva)

Mormi: Úúúristeeen!!! Jesszusooom!!! Neked nincs szakállad! Hova tűnt??? ÁÁÁ!!!
Lamadou: :D:D:D

Diszkó Betyars

Mormi: Úgy érzem magam, mint egy szalagavató banketten.
Errrrr: Nem is, mint egy osztálykiránduláson...
Mormi: Igen, az utolsó este.
Errrrr: Ugye?!
Mormi: Vagy egy erdei iskolában :D

Örömkönnyek? Ühüm!!!

Szeretem Aputát.
Mások is szeretik Aputát.
Szeretem tudni, hogy mellettem mások is szeretik Aputát.

Hm...:)

Most azt gondolom, hogy azok az IGAZI barátaim, akik felhívnak éjjel, hogy épségben hazaértem-e, minden rendben volt-e... blablabla...

És azt gondolom, hogy holnap is ezt fogom gondolni. Hát igen!

Az Igazi

Ma meghallottam ezt a számot, és rájöttem, hogy oda van az Igazi:( Se 44-es, 45-ös busz, se HÉV, ágyő Külker, Örs is csak ritkán... Pedig olyan jókat néztem rajta (meg néha ő is rajtam:). Kár :(

Búcsúzóul:

Jól kezdődik

A melóhelyem 881 m-re van az albérletemtől. Azt hiszem, gyalog fogok járni. Mire lecipelem a másodikról a kerómat, már ott is vagyok lábbusszal :D

WÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ :D:D:D

Háááát... ha tényleg Allan Poe barátommal dolgoznánk a sírásós projekten, az maga lenne a csoda!!! Gurul a szekéééér :D:D:D

Mi a manó?!

Nem tudom, hogy mi ütött belém, de ha az oknyomozó újságírás olyan (vagy esetleg még jobb), mint a kutatómunka, akkor ezt nekem találták ki! A másik lehetőség, hogy az agyamra ment Capote, bár ezt kétlem:)

Kommentár nélkül

Napi Carla Bruni...

Képtelenül

Kezdem komolyan venni ezt az új élet dolgot. Fogtam ma a fészbukos buliképeket, lementettem mindet emlékbe, majd szépen levettem róluk a bejelölést. Pápá! Nem kell tudnia senkinek, hogy mikor, hol és kikkel bulizom. Ennyi. A szentimentálé albumomat is kiválogattam, s most sokkal jobb a közérzetem:)

Regisztráltam a moly.hu-ra is, és nézegetem, hogy mások mit gondolnak a kedvenc könyveimről, milyen részeket, idézeteket emelnek ki. Gondoltam, rászánom a napot, és feltöltöm a virtuális polcomat visszamenőleg is... De inkább nem! Sok lenne az...

Holnap átírom az egyik régi interjúm és elküldöm az illetékeseknek, meg beszerzek egy kamerát, hogy a hétvégén fel tudjuk venni azt a beszélgetést a 101 éves bácsival. Csak sikerüljön...

A Hagymácska c. rajzfilm közben:
Anuta: És az őr milyen növény?
Mormi: Szerintem banán.
Anuta: Normális vagy te? A szocializmusban??? Az a rothadó kapitalizmus gyümölcse volt!!! :D

Ez aztán az új élet!!!

Hermina szerint minden nőnek kell egy Audrey Hepburn ruha, ami a finomságot, eleganciát, bájt sugározza. Ettől nő a nő, ebben minden benne van, nem kell túlmagyarázni, kicicomázni, ez a ruha egyszerűen kiemel a tömegből.
Ma este épp ezt ecseteltem Anutának, mikor felállt, a szekrényhez sétált, kivette az ő Audrey ruháját (amiről én nem is tudtam, soha nem is láttam!!), majd átnyújtotta, mondván: mától az enyém :)

Jaaaaj, hát...

Ez a mai este valami csoda volt! Egy újabb este Errrrr-rel. Minden olyan, mint rég; nagyon jó, nagyon!! :D
Specko Jedno koncert...ááááááá... Rutkai Bori egy királylány, a zenészek pedig csodásak, reggelig elhallgattam volna őket!!! És én adtam neki zsepit, én!!! :)
Utána móka a manókkal, ugrabugra a Kézi Chopinre (atyaég:D) - elképesztő!!!
Egy kis éjjeli sms-ezés...

Minden olyan, mint régen! Sőt, jobb!!! :)

"Villámlik az ég, gyűlnek már a fellegek/
Két szemedben látom az elborult eget/
Tó felett szürke cipőben eltáncol a vihar/
Jöjj, feküdj mellém a fűbe, az eső betakar."

Rutkai Bori & a Specko Jedno

Média Műhely

Ha Mamca lennék, akkor ma este fognám a franciakockás spirál füzetem, valami repitollat és beleírnám: "Média Műhely. Felvettek. Ez is megvan, még sincs este. 2010. június 22."
Szóval ennyi volt? Sebaj, egy újabb pipa.

Örülök, hogy itt voltál. Én is.

Ülök az ágyon, lóbálom a lábaimat, amiken fekete balettcipők vannak, pici masnival mindkét lábfejemen. Szoros a gumi, hátul vágja az Achilles-ínam, de nem mondom. Lóbálom, csacsogok. A rókaprémes fiú figyel.
Aztán ő beszél. Matat a hajában, néha a meccsre pillant, felkiált, énekel, én nevetek.

- Lejössz velem?
- Nem. Na, jó. De! ;)

Azt hiszem, tényleg, igazán kibékültünk, és ennek nagyon örülök:)

Az idézet, ami megér egy postot

"Ha valakinek tehetséget ad az Isten, korbácsot is ad hozzá; és a korbácsot kizárólag önostorozásra szánja"

Truman Capote

A nő másik arca

FIGYELMEZTETÉS: A videó tartalmazza a film végét... vagy micsoda!!! Mint wikipedián a Dallas leírásánál:D:D:D

M.É.2010.

...Volt itt minden, kérem! BKV Múzeum rengeteg szuvenyírrel, régi villamoson fotózkodás, múzeumbuszozás, bosszankodás, hogy mindenhová, ahová igazán szerettünk volna menni kígyózó sorok várnak...
...Aztán Napra, hihetetlenül jó zenészek, énekes(ek), mégis szokatlan előadásmód, ÖSSZEMOSOLYGÁS A FURULYÁS FIÚVAL CIVILBEN, egymilliomodik Suzuki, BK a legkleptointenvízebb étellel...
...Majdnem Néprajzi Múzeum, csacsogás, legyen inkább Zsinagóga, tánci-tánci, elektromos kapu, ELDOBHATÓ KIPA, nemzsidó segítők, akik felkapcsolhatják a villanyt, arany, ezüst, ameddig a szem ellát...
...Éjszakai (már nem kell kiszámolni, hogy mikor van minden óra 48. perce:), 15 perc alatt otthon, hát igen:)

Jövőre Veletek ugyanitt (és reméljük, hogy még több helyre bejutunk)!

Tükröm, tükröm

Jaj, hát csókolom a kezsitlábát annak, aki beszerelte ide ezeket a tükröket!!! Egész alakos, egész FALAS... WOW!!! Nem győzök öltözködni!!! ANNYIRA JÓÓÓ :D:D:D

Itt a cigi, hol a cigi?

Ha két embernek 23 év házasság után az a legnagyobb baja egymással, hogy ki az, aki a saját cigijét szívta, és ki az, aki beleszívott a másikéba, és amúgy is hova tűnt el az összes cigaretta a lakásból... az szerintem még teljesen rendben van. Sőt!

Tyúkeszem

Mert az még oké, hogy vannak helyzetek, mikor özönlenek a gondolatok, s ha nem írom le őket, akkor már kár is értük pillanatokon belül, de hogy a könyvekkel is így legyek?! Megfog egy mondat, eldöntöm, hogy kiírom, de ha nem teszem meg azonnal, soha többé nem találom meg... béna vagyok, hiába :(

Óóóóó....

Hát... majd egyszer, ha úgy lesz pénzem, ahogyan most nincs, tuti beiratkozom egy tanfolyamra, s megtanulok ír néptáncolni. Ez hiányzik még az életemből!!! És milyen jól menne az alakomhoz meg a hajamhoz...hmmm :D:D:D

Alku

Jó! Akkor ne legyen napi 45 perc Cindy, legyen csak a 15 perces rövid edzésprogram, mert bele kell rázódni.
Jó! Akkor ne legyen mindennap, csak minden másnap, mert amúgy is most ettem csokis gabonagolyót (mezei nyúl szar), és összerázódna a pocakomban a tej, esetleg MINDJÁRT HÁNYNÉK :D

Keró, hihihi

Ó, jaj, és azt nem is mondtam, hogy egy menetben fel tudom vinni a másodikra a biciklimet (pedig nagy a belmagasság, uh 2 emelet simán kitesz 3-at is), egyedül akkor állok meg, mikor az elsőn kilép elém egy nagyon kis csini fiú, aki zavartan köszön, majd le is szalad:) Jön ő még az én utcámba (emeletemre);)

Most végre tényleg New Life!!!

A régóta, és több alkalommal is eltervezett új életem legfontosabb lépéseként elköltöztem. Nagyon büszke vagyok emiatt magamra, mert azt hiszem, ez mindig nagyon komoly döntés. Életfelfogásom szerint a legtöbb konfliktus, veszedelem azért van az emberek között, s azért nem érzik jól magukat a bőrükben, mert nem mernek váltani. Így mindig szabályosan hősnek érzem magam, ha én merek:)
És mertem. Összepakoltam mindent, lehordtam az emeletről, jött Anuta, ők átautókáztak, én tepertem keróval, ott felpakoltunk, a fiúk tologatták a bútorokat, én tettem-vettem a faliképeket, s mikor este Vakmacska átjött, már úgy csináltam a rántottát és tettem eléjük a tányérokat, mintha évek óta ott laknék. Azóta minden szebb picivel, a fiúk pedig tündériek. Ha rájuk nézek, azonnal nevetnem kell, de a lehető legjobb értelemben. Megnevettetnek, s ez a legfontosabb most:)

Aztán volt itt egy Média Műhelyes levél is, amitől először dagadt a mellem, de már nem. Igen, picit egoista vagyok, tudom, de azért olyan "hűdenagyon" nem örülök valaminek, ha tudom, hogy a többiek is ugyanazt kapták, szinte szó szerint. Jobban örültem volna egy TÉNYLEG EGYEDI értékelésnek, még akkor is, ha abban esetleg nem csupán dicséret lett volna...

Akadt itt egy érdekes este is, mikor elég rendesen összevesztem a rókaprémes fiúval. Kábé azt éreztem, hogy valóban n+1 szakításon vagyok túl, mert volt n számú kapcsolatom, viszont 1-gyel több szakítás. Ezt el is mondtam, végül bocsánatot is kértem, ő már nem akar szakítani, s most minden tisztázódni látszik, aminek azért nagyon örülök.

A napokban meghódítom Aprajafalvát is, ami azért nem olyan nagy feladat, tekintve, hogy nem egész 15 perc alatt az egész falut körbe lehet biciklizni, de minden napi projektként jó lesz ez.

Terveim között szerepel még egy interjú egy 101 éves aprajafalvi bácsival és egy néprjazkutató nénivel, azaz elkezdem a szakdogám, s tervezem, hogyan boríthatnám ki a biliket. Remélem, menni fog!!

Továbbá minden nap lenyomom a 45 perces Cindy-t, és egy héten belül olyan bombanő leszek, hogy EJHA!

Aztán lesz itt sok jó koncert, kellemes este, régi/új barátok, rövidesen meló... én már érzem, hogy minden más lesz ettől a nyártól:D

Dobozokban a fél életem

Akkor éreztem először, hogy itt most tényleg történik valami, mikor lecsavaroztam (egy kenőkéssel) a falról a könyvespolcot.
A következő lépés a futóm volt, ami lassan már eléri a 3 métert, úgyhogy nagyon büszke vagyok rá, pedig mostanában még tápoldatot sem kapott!!!
A "falam", amit Pöti lakásából loptam, szépen kimostam, s teli van fényképekkel... is lekerült a helyéről. Na, akkor tényleg összeszorult a szívem...

:D

ÓÓÓÓRIÁSI puszi annak, aki Specko Jedno keresőszóval talált ide;)

Van ám itt "VÍÍÍÍ :D:D:D" is!

Kis ratyi opkut, a jobbak egy 4-essel letolják;) Ágyőőő Külker! :D

Tudod, én sajnálom. Nem kell, hogy bocsánatot kérj, én sem kérek. Igaz, rengetegben hasonlítunk, de úgy fest, az alapvető dolgokban nem. Minden jót neked!

Sínen vagyunk?!

Itt van ez az opkut, ami kétségkívül a legszimpatikusabb matekos tárgyam. Viccen kívül látom az értelmét, és ez tényleg nagyon jó érzés. Az már persze más tészta, hogy jó szokásomhoz híven 1 hét alatt akarom átvenni fél év anyagát... A tanár bácsi szerint sima ügy lesz, de azért én baromira parázom. Értek én mindent, mégsem jön ki semmi... Elég aggasztó.

Ezzel szemben a dolgok alakulnak. A költözés lezsírozva, a hangulat javulóban... csak ez az opkut ne lenne :S

Bökd vissza

Istenemre mondom, soha többé nem kezdeményezek bökdösést!!! SOHA!!!

n + 1

Mondjátok meg Mormóckának, szeretem, és ez a szerelem most is lánggal ég...

Élni tudni kell

Ma azt hittem, leborulok az ágyról, mikor a leendő munkaadó nénim azt mondta, hogy hétfőtől szombatig ne keressem, mert Törökországban lesz Etka Jóga táborban, és már úgy izgul, mert lehet, hogy Etka Anyó is ott lesz velük... Hát bazzz... Erre mondom én, hogy EZZZIGGGEEEEN!!!

Rejtélyes sms

Ma kaptam a google-től egy üzenetet, mely szerint: (...):00 Na, ez mi ez??? Szerintem itt a földönkívüliek lehetnek a dolog mögött. Azon se lepődnék meg, ha a gépem egyszer csak kiírná: Mormóc. Mormóc. Ez itt a mártix... vagy vmi hasonlót. Ma még történnie kell valaminek, érzem!!!

Lehet, hogy meg kellene tanulnom rajzolni :-)

Ez most nem tudom, hogy jutott eszembe, de nagyon nevetek, és közben táncolok ám!!!:D

Lopott könyvek / 2.

Szakadtra olvastam Updike kentaurját... Mióta állhatott már abban a kis helyiségben a menedzser fiú albijában?? 1976-os kiadás. Majd szépen megragasztom;)

Nick

Azért, ha valakire a SEGGARC nicknevet akasztom, azt nem hiszem, hogy lájkolnám... :D

Ruhamizéria

Azért be kell vallanom, nem semmi csajok vagyunk mi, úgy családilag. Csehov csak kapkodná a fejét, mikor Anutát, Mamcát, Herminát meg engem összeeresztenek. Az a legenyhébb kifejezés, hogy elbeszélünk egymás mellett, mert ráadásul mi ezt egyszerre és egymást túlüvöltve tudjuk abszolválni.
A legmókásabbak mégis a szakítások voltak. Nem tudom, hogy mindenkinél így van-e, mert nincs sok barátnőm, a fiúkat meg az ilyesmi nem rázza meg, de Hermina ilyenkor mindig kiselejtezte a ruháit, amiből persze én profitáltam. "Ez akkor volt rajtam, mikor...", "Jaj, ezt ő vette..." És repültek a pulcsik, pólók, nadrágok, én pedig csillogó szemmel kapkodtam őket.
Aztán teltek az évek, és jöttem én, s az első szakításom. Majd a második, harmadik... A szekrényem ürült, Anuta polcai pedig már alig bírták a terhet. Volt, hogy olyat kapott, amin egyszer már Hermina is túladott:)
Hát, egy ideje csak a többlet kilók miatt megy a vetésforgó:D

Gyapjú garbóból a világ...

...egy picit pirosabb. Persze csak azért, mert a garbó is piros. De nagyon ám!!! És szúr. Herminától kaptam, azt mondta, ő már nem szereti, meg amúgy is rossz emlékek kötik hozzá, de szerintem azért adta nekem, mert őt is szúrta. Mondjuk jó meleg, és most ez a fő. Ez a fő, mivel továbbra sincs net, úgyhogy az erkélyen ülök, és lopom a szomszédét. Tudom, hogy a végét járja a dolog, és lassan költözöm, ilyenkor pedig már a szar is keserű, de én tényleg utálom már ezt az albérletet. Múlt kedden, mikor nem aludtam itthon, belecsapott a szomszéd házba a villám, ami nálunk csak egy nagy csattanást és villanást eredményezett, meg gallyra vágta a modemet, routert... Szóval fa-sza.
Azóta napjaim az balkonon telnek, ami eleinte még vicces is volt, de mióta közelebb van a hőmérséklet a 10 fokhoz, mint a 20-hoz, már annyira nem az.

Tegnap egy ex-Macibogárka küldött aranyos képeket. Sőt, írt is. Előző nap pedig a Hugocskája. Aztán a képeken felbuzdúlva egész nap csacsogtunk. Azt hiszem, ez volt az első alkalom az elmúlt több mint egy évben, mikor tényleg nem bántottam meg. Este beszéltem az Anutájával is, s még vele szemben is megvédtem. Azért ez jó érzéssel tölt el, talán fejlődtem?! Nagyon szeretem őket, hiányoznak, de már nem az életem részei. Nem is zaklatott már fel a dolog... talán igaza volt a színész fiúnak, mikor egyszer azt mondta, olyan az agyam, mint a jéghideg acél. Lehet. Mindenesetre örülök, hogy beszéltem velük, és annak is, hogy nem álmodtam az éjjel semmit:)

Ja, és a csúnya hangú, gonosz tekintetű tanár néni tegnap egy Audrey Hepburn-ös pólóban volt benn a vizsgán, amit mára ki is javított, s 5-ös lett, úgyhogy eldöntöttem, hogy kedvelem. Kár, hogy egy óráján sem voltam bent. Azért a pólóért megérdemelt volna egy kis figyelmet a szorgalmi időszakban is. Miért nem vette fel korábban?!

Szarfura n+1

Tegnap beszélgettem a színész fiúval, s mikor figyelmeztettem, hogy lehet, hogy egyik pillanatról a másikra meg fogunk szakadni, mert rossz a netem, azt válaszolta, hogy akkor ez olyan lesz, mint az életben, ugyanis én mindig ezt csinálom: egyszer csak eltűnök, aztán a legváratlanabb pillanatokban felbukkanok. Nem bántóan mondta, de olyan rosszul esett...

Ha már fészbuk

Azért elég vicces, hogy 99,99%-os pontossággal előre tudom borítékolni, hogy melyik fiú mit fog lájkolni/mihez szól hozzá. Különös tekintettel egy bizonyos személyre...
Na, jó! Legyen inkább 100%.

És meg is találtam:D

Specko Jedno - Boglárka :)

Szerintem biztos, hogy bennem lehet a hiba,
Hogy a szerelemhez nem vagyok elég laza,
Mert még élnek bennem a régi emlékek,
S persze ehhez igazodnak az igények.

És randevúzni nem megyek el akárkivel,
Mert a flört mint olyan engemet nem érdekel.
S már nem hat meg egy gyertyafényes vacsora,
Hogyha nem szerepel az étlapon a CSODA!

A semmiből jön Ő hirtelen:
Semmiből-jövő szerelem,
Ha nem vársz rá itt terem:
Semmiből-jövő szerelem.

Veled fogkrémszínű hajnalokra ébredek,
Olyan illatosak itten a reggelek,
Kimegyek megnézem- hogy vannak az állatok,
Szerencsére csak jó hírrel szolgálhatok,

Mert a patak partján kinyílott a BOGLÁRKA,
Hisz ő ezt a klímát egyenesen imádja,
Kérlek ne tépd le hagyd meg az életét,
Hallgasd meg a BOGLÁRKA énekét.

Sárga szirmomat kinyitom,
A Nap felé mutatom,
Ha sötét lesz megunom,
Sárga szirmomat becsukom.

Sosem gondoltam volna, hogy valaha is ezt fogom mondani, de azt hiszem, kezd fészbuk undorom lenni.

?

Én tényleg nagyon-nagyon szeretem a tanáraimat, de ha egy pedagógus egy egész e-mailen át magyarázza a hallgatók bizonyítványát, ott azért valami nem frankó. Lassan 22 éve vagyok hátrányos helyzetű tanárgyerek... tényleg nem frankó ez így!

Papír & ceruza

Ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy minden táskámba rendszeresíteni fogok papírt/füzetet és ceruzát/tollat.
Ez már többször is eszemben volt, de kedden éjjel éreztem igazán szükségét először. Annyi gondolat volt a fejemben akkor, de tudtam, hogy el fognak szállni... Ma este is, ahogy az Astorián vártam az éjszakait, s azt figyeltem, ahogyan fenn az óra mutatója nagyokat zökkenve halad a 0 óra 48 perc felé, megakadt a szemem egy párocskán, akikről egy egész novellát képes lettem volna akkor, ott írni. Viszont eszközök híján inkább hangosan nevettem rajtuk. Aztán a buszon persze már minden frappáns kis mondatot elfelejtettem...
Nem sokkal leszállás előtt észrevettem a rókaprémes fiút, pedig háttal állt. Gondoltam, elmesélem neki, hogy milyen volt a Quimby koncert onnan, ahonnan én néztem, hogy mit láttam a Gödörnél, hogy Nap foteljének ki volt törve a lába a Mummusban, hogy a vörös lánnyal pisilés közben milyen jót beszélgettem és persze megosztottam volna vele a veszekedő pár történetét is. Aztán, mikor 2-3 megálló múlva leszálltam, ő pedig fent maradt úgy, hogy mindezekből semmit nem tudott meg, s már nem is fog, az járt a fejemben, hogy nekem igazándiból csak az kell, hogy meghallgassanak, s én már bárkinek elmondanám, hogy mik történnek velem, csak figyelne már végre valaki, akihez szívesen is beszélek.

Gödör mögötti park

Ma koncerteztünk, de csak néhány szám erejéig, viszont az ÓÓÓriási volt!!! Aztán dumcsiztunk jó nagyokat, s hazafelé jövet láttam a színész fiút, pedig ott sem volt. Egy újabb fura éjjel... Nem tudom, hogy jó-e ez így, de mosolygok, és ez a fő!

Vicces, de ma rájöttem, hogy jobban örülök, ha Aputa ír rám cseten, mintha bármelyik fiú:) Vagy talán annál is jobban, mintha az összes együttvéve:D

Blúz, balkon és egyéb b betűs csodák

Ahogy a tisztatekintetű fiúval ma a vásárcsarnokban sétáltunk, olyan gyönyörű fekete hímzett blúzt láttam, hogy elállt a szavam, pedig ez nem gyakori!! Próbáltam képet keresni ide egy hasonlóról, de nincs hozzá fogható... Ha egyszer úgy lesz 7 rugóm, ahogy most nincs, tuti megveszem!!!
Továbbá ugyanezen délutánon jöttem rá, hogy sosem használtam a balkon szót mindaddig, míg a mostani albérletembe nem költöztem. De valljuk be: nem fogom erkélynek minősíteni ezt a 10 négyzetméteres csodát, ahol most is épp ülök, főleg akkor nem, ha csak az enyém... még 2,5 hétig.

A jel

Az állítólagos leendő munkahelyem 10 percre (azaz 4 utcányira) van GYALOG az állítólagos leendő albérletemtől. Ez nem lehet véletlen!!!

Reggel

És ma reggel induláskor nem pusziltam meg az épp ébredező Aputámat, nehogy elkezdjen öklendezni a parfümömtől:) De tisztes távolságból integettem!! - csak jó fej vagyok én;) Köv. alkalommal majd bepótolom, parfüm ide vagy oda:P

Jobb, mint az eredeti...

"Ki ír ma például balladát?..."

Ha lehetne egy bátyám, azt kérném, hogy Te légy! Bár sokszor azt érzem, így is az vagy. Például ma este is...

Bodzarella

A bodzában márpediglen az a jó, hogy isteni az illata. Továbbá olyan szép kis virágai vannak, s tényleg olyan, mint egy esernyő. Mikor leforrázom a kis szirmokat, akkor bodza tea, ha kihűl, akkor pedig szörp. A legjobb dolog, ami tavasz végén, nyár elején történhet az emberrel, az a BODZA!!!

Kocsmatúra helyett

Volt itt tegnap minden, kérem. Csacsogtunk, nevettünk, sírtunk, gyrosoztam a Király utcánál, felsétáltam a Gödörig, s odaértem az utolsó számra, de oda ám!!! Beverekedtem magam az első sorba, s ott énekeltem, de jó is volt...
Aztán gratuláltam annak a tisztatekintetű énekes fiúnak, aki hajnali 3.10-kor már írt is fészbukon, hogy én vagyok-e az a lány???:) Én vagyok:)

Csak akad azért bennem egy jó adag egykeség, vagy nem is tudom igazán, hogy mi... És azt se nagyon, hogy miből fakad. Mikor ma a Mogorva fiú teljes lelki nyugalommal, mosolyogva közölte, hogy ő amúgy megbukott, de nem bánja, mert teljesen jogosan kapta azt a jegyet, amit kapott, hát én... én elszégyelltem magam.

Mi a szent szar?????

Bevallom, mikor az a szőke lány, akinek a Fujitsu-Siemens laptopjára egy Apple matrica van ragasztva (és átlátszik a kis besüllyedt téglalap:), az óriási szemeit meresztgetve, már-már kiabálva győzködött, hogy Kazinczy bizony 1981-ben született, m ő a Google-ben ezt találta, iszonyatosan röhögtem, s csak annyit kérdeztem: "Akkor 7 évvel idősebb nálam? Valóban???" :D
Viszont a buszon ülve már inkább sírhatnékom lett a sztoritól... a pofám leszakad ezektől az emberektől.

Wow

Azért elég fura azt írni a szakdolgozati téma bejelentő lapra címnek, hogy VÉR ÉS KÖNNYEK :)
Lehet, hogy megint túlzásokba estem, de úgy érzem, a mai nappal egy új fejezet kezdődött... már megint.

Mi a manó??? Pedig én nem is szeretem Borit, s ez már a 2. videó itt tőle :O

Tatjana virul

Ezek után pedig írt a szexitáskás tanár bácsi is, aki az egyik mondatom mellé ezt írta: "Ez szép, bátor meglátás!", majd gratulált:D
Még egy ilyen napot...:D:D:D

Téma

Azért elárul valamit az immáron konzulensem, kedvenc bajszos tanár bácsiról, hogy arra a levelemre, mely szerint a sírásós téma belefér a "Vér és könnyek"-be, így válaszolt: "Még jó, hogy belefér! A sírásók vért izzadnak, a gyászolók sírnak. Minden megvan..."
Ő a legjobb fej:D

Lájk (L)

Mikor ma a politikás fiú tetszikelte fészbukon a Gilmore Girlst, bevallom, elolvadtam. Azonnal tetszikelni szerettem volna, hogy ő tetszikeli, de azt nem lehet:( Pedig még kommenteztem volna is:D
Aztán meg arra gondoltam, hogy létrehozok egy csoportot: "Lájkolom, ha csini fiúk lájkolják a Gilmore Girlst!" néven. Nap szerint meg is hívhatnám:D Milyen jó lenne...:)

Így visszaolvasva azért ez egy elég beteg post lett... sebaj!

Várni, csak várni...

Akkor most össze a kezeket, és térdre imához!
Úgy döntöttem végül, hogy a saját falumról írom a szakdolgozatomat. Ha beigazolódik, amit sejtek, akkor nagyot lehetne szakítani a témával... Kíváncsi leszek, hogy mit mond rá a kedvenc bajszos tanár bácsi. Bárcsak látna benne fantáziát...

Tetkó

Tegnap éjjel azt álmodtam, hogy egy óóóriási színes tetoválás van rajtam jobb oldalon a derekamon, fenekemen, egészen le a combomon át a térdhajlatomig. Nagyon megijedtem!! 6.15 felriadtam... mint rendesen, s az volt az első, hogy téptem magamról a pizsamát. Majd nyugodtan visszaaludtam... egészen 7.30-ig, mikor arra ébredtem, hogy "VÁÁÁ, Úristen, elkéstem az interjúkészítésről!!" Azt hiszem, kezd az idegeimre menni a suli. Szó szerint.

Hát ilyet...

A dorombolás és a szájharomikázás ellenére, mikor azt a megjegyzést kaptam ma a Dunán, hogy van ám, aki olyan hírességekkel csinál interjút, mint Fenyő Iván, amúgy meg ki az a Meskó Ili, és mi az egyáltalán, hogy női karmester, igen komolyan elgondolkodtam azon, hogy mit is keresek én ott igazándiból??? Mert szerintem nem sokat...

Menedzser...

Úgy fest, vannak dolgok, amik kísértik az embert, s akadnak bizonyos szavak, amitől éppen a "kísértő dolgok" miatt hánynia kell. Ilyen nálam a "menedzser"... rosszul vagyok tőle. Mikor megláttam a szórólapot... pfíííí... És ráadásul útlevél?! HOVA??? Menedzseriába??? Sebaj, azt hiszem, ennek ellenére is jelentkezem a Média Műhelyre. Aztán lesz, ahogy lesz! Hátha...

Anuta hívott. 25-en voltak a sírbehúzók. A riportban korábban csak 10-et írtam. Nem szabad hagynunk, hogy eltöröljék ezt a szokást.
Írhattam volna többet is...

Megint ki kell hagynom egy koncertet... :"(

Ennek a riportnak minden egyes karakterébe belehaltam egy picit. Még a szóközökbe is.

Társadalmi felelősségvállalás

...Mert az rendben van, hogy van egy nagyszerű anyag a kezemben, amire még Aputa is azt mondja (s ez óriási szó), hogy úgy meg lehetne írni, hogy híressé válok. Ez eddig még messze nem az én érdemem. De meg kell írni!! Jól! Nagyon jól!
Soha nem gondoltam volna, hogy egy riport így megvisel majd. Ha nem sikerül olyanra, amilyenre szeretném, szerintem én belehalok.

Sikítva menekülnék...

Ébredés. Telefon bekapcsol. Három nem fogadott hívás és egy sms: "Pesten vagyok."

Sajnálom, nem tudunk találkozni. Talán majd máskor...

Ebéd. Leszólít. "Pár barátommal lemegyünk a Balatonra a hétvégén. Arra gondoltam, ha ráérsz, velünk jöhetnél..."

Sajnálom, de haza kell mennem. Talán majd máskor...

...kezdek belétek fáradni. Valamit nagyon rosszul csinálok.

Casablanca

Séta az éjszakában az úton, ami akár egy kifutópálya is lehetne...

Rókaprémes fiú: - (...) Én soha nem dugnék meg egy nőt egy vécében.
Mormi: - Én soha nem dugnék egy férfival egy vécében.

(Csend. Elsuhan mögöttük egy busz.)

Rókaprémes fiú: - Vááá!!! Tisztára, mint a Casablancában! Csak nem a repülő ment el mögöttünk, hanem a 276E :D:D:D

MyFa

Az alábbi "írásmű" még 2009 júniusában született:

Myfa – még mindig

Probléma meghatározás:

Rosszkor rossz időben. Ez volt a fő probléma. Rájöttem, hogy miért gond az, ha valakivel júliusban kezdesz el járni: lemaradsz az azévi májusfáról. Az érzés szörnyű, szívszorongató, de a helyzeten semmit nem változtat. Majd jövőre, nyugtatgattam magam.
Eltelt közel egy év, s én már el is felejtettem a májfát. A zh-időszakom pont május első hetére esett, s én április utolsó napjaiban bejelentettem, május 1-jén bizony nem leszek otthon, mert tanulnom kell, s az Pesten jobban megy. Azt hittem, hogy elájul a társaság fele. Nem értettem, hogy mi a gond. Aztán kiderült, hogy 3 hete azon megy a szervezkedés, hogy hogyan juttatják át a Tiszán a májfámat. Kínos. Az érzés egyre rosszabb. Ez van…
Majd ismét eltelt egy év, legalábbis majdnem egy év. Április közepén szakítottunk. Mit ne mondjak, kihúzhattuk volna még azt a 2-3 hetet májusig. Közel 2 év után mit számított volna.
A probléma: MÉG NEM VOLT MÁJFÁM!!!

Szekunderkutatás:

Kutatásaim szerint mind a Tiszántúlon, mind a Dunántúlon szokás (a mai napig!!), hogy a fiú májusfát állít szíve választottjának az éj leple alatt a lányos ház kapujában. Ezt kettő darab konkrét esetből állapítottam meg, szóval így kell lennie minden bimbózó szerelemnél.
Konklúzió: Szar helyre születtem.

Mintatervezés:

A mintámban férfiak szerepelnek. Talán ez az egyetlen kikötésem. Kor: nullától a végtelenig. Elhanyagolható apróság. Persze csak hús-vér emberek jöhetnek számításba. Szép lenne, ha április 30-án éjjel fél Hollywood itt tolongana a zsákutca végében egy csomó íróval, költővel és zenésszel egyetemben, (akiket persze Jim Morrison vezetne) csak azért, mert én azt kívántam, hogy legyen már végre májfáááám!!!
Szóval olyan férfiak kellenek, akik élnek, csinik és elbírnak egy bazinagy fát. Lehetőleg ismerjem őket és ők is engem.

Kérdőívfejlesztés:

- Szia!
(Ha „Szia, Hello…”-val válaszol, semmi bunkóság, de azért megszólal, tovább a következő kérdésre.)
- Állítanál nekem májfát?
o Igen! – nincs több kérdés, hozzámegyek. 5 pont
o Nem! – sajnállak. Pedig, ha tudnád, hogy miről/kiről maradtál le. 0 pont
o Hihihihihi – bunkó paraszt. Kinevetni egyedül Ádámnak ér. -10 pont
o Miiiit?! – felállok, elszaladok és vissza sem nézek többé. BUKTAD

Adatgyűjtés módszere:

Bármikor, bárhol, bárkitől, spontán lekérdezéssel.



Adatfeldolgozás módja:

Gondolatban. Véleménykifejtés: tekintettel, esetleg mosollyal vagy nyelvnyújtással.

Határidők, költségvetés:

2010. április 30.
Mentes minden költségtől.


És most 2010. május 2-án kérdezem én: minek annak májfa, aki látta Rév Líviát élőben Chopint játszani?? De őszintén!

VéeLKáeS

Hanzo elment Dániába. Azt mondta, ha visszajön, és sok pénze lesz, elvesz feleségül. Elvenni azért nem kell, de remélem, hogy minden rendben lesz és vigyáz magára! Csuma:)

Egy életre szól

A tegnapi este nem volt fogható semmi eddigihez. Rév Lívia élőben; teljesült egy álmom! Érdi Tamás játéka pedig...
Azt hiszem, mindent elmondok azzal, hogy az összes jegy elkelt, 140-en ültek még pótszékeken a színpadon, mindössze 3 üres hely volt (az egyiket el is foglaltam a második részben), s a hangverseny végén állva tapsolt a közönség! ÁLLVA!!! ...és én ott voltam! :)

Maradandó

Mikor a vörös lány - aki Dresch Mihály előtt szerepel Nap telefonjában - áradozott, hogy milyen hangverseny lesz pénteken, utána pedig ámuldozott, hogy ismerem a karmestert, még nem gondoltam volna, hogy így alakul az estém...
Mikor Manócska a "Maradandó élmény lesz, hidd el!' mondattal csábítgatott, nem hittem volna, hogy mit is jelent majd ez számomra...

Ebéd Herminával, a lélek mélységeinek méricskélése, nagy nevetések, filozofálgatások után irány a Zeneakadémia. Kicsit gyanús volt, mikor a Király utcánál a fél villamos leszállt - velem együtt -, de ez persze még nem jelent semmit. Az is lehet, hogy ott ma olcsó a farhát;)
Belépünk. Emberek végeláthatalan sora. Ülnek, állnak, ablakokban, lépcsőkön, szinte csüngnek egymáson. Eltelik 10 perc, majd 20, a hallgatóság türelmetlen, tapssal próbálják színpadra csalogatni a művészeket.
És megjelenik egy férfi: '(...) a tűzvédelmi szabályok szerint (...), de most kivételt teszek". Ami ezek után következett, maga volt a csoda...
A második rész alatt már ültünk; az ablakban:)
Majd kígyózó sor egy kézfogásra, esetleg két puszira várva. Az est hőse cím tulajának személye megkérdőjelezhetetlen.

- Maradj!
- Á, nem... nem vagyok én közétek való. És nem is ismerek itt senkit.
- Oké, akkor menj, úgyis utálunk:P
- Jó, akkor maradok:)

S, ami ott várt minket. Csodás érzés, nagyszerű emberek, felhőtlen öröm, cselló-bőgő, duduk...
Egyetlen szót tudok mondani összegzésképp:
KÖSZÖNÖM!

Kábé

Írd meg rózsám leveledbe'

/:Írd meg rózsám leveledbe':/ csuhaja,
/:Írd meg rózsám leveledbe':/
Jutok valaha eszedbe, csuhaja.
/:Ha nem jutok, azt is írd meg:/
Hogy a szívem szakadjon meg, csuhaja.
/:Addig babám, szerettelek:/ csuhaja
/:Addig babám, szerettelek:/
Míg igaznak ismertelek, csuhaja
/:De hazugságba' értelek:/
Örökre meggyűlöltelek, csuhaja.
Egyen meg rózsám a fene,
Úgy megegyen, mint az almát, csuhaja.
/:Úgy megegyen, mint az almát:/
Reszeljen meg, mit a tormát, csuhaja.
/:Szerettelek sok ideig:/
Estétől fogva reggelig, csuhaja.
/:Ugye babám, de sok idő:/
Száradjon beléd a tüdő, csuhaja.

Függöny

Tegnap éjjel, mikor a holdvilág a szemembe sütött, először jutott eszembe (szeptember óta), hogy tényleg kellett volna venni egy sötétítő függönyt:)