Akkor éreztem először, hogy itt most tényleg történik valami, mikor lecsavaroztam (egy kenőkéssel) a falról a könyvespolcot.
A következő lépés a futóm volt, ami lassan már eléri a 3 métert, úgyhogy nagyon büszke vagyok rá, pedig mostanában még tápoldatot sem kapott!!!
A "falam", amit Pöti lakásából loptam, szépen kimostam, s teli van fényképekkel... is lekerült a helyéről. Na, akkor tényleg összeszorult a szívem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése