Már meg sem lep...

Meg kell hagyni, nem egyszerű dolog közeledni felém. Valahogyan mindig akad valami gubanc. Tegnap is egy olyan csini fiú állt meg mellettem a buszon, hogy csak na. Mosolygott, hallgatta a telefonbeszélgetésem, mosolygott, én is mosolyogtam, s mikor szálltam volna le, úgy ráléptem a lábára a 10 centis sarkú csizmámmal, hogy szinte én is láttam azokat a csillagokat, amiket ő láthatott... És ráadásul véletlenül... Kábé 1000x bocsánatot kértem szegénykétől... Ez az én formám:D