WÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ :D:D:D

Háááát... ha tényleg Allan Poe barátommal dolgoznánk a sírásós projekten, az maga lenne a csoda!!! Gurul a szekéééér :D:D:D

Mi a manó?!

Nem tudom, hogy mi ütött belém, de ha az oknyomozó újságírás olyan (vagy esetleg még jobb), mint a kutatómunka, akkor ezt nekem találták ki! A másik lehetőség, hogy az agyamra ment Capote, bár ezt kétlem:)

Kommentár nélkül

Napi Carla Bruni...

Képtelenül

Kezdem komolyan venni ezt az új élet dolgot. Fogtam ma a fészbukos buliképeket, lementettem mindet emlékbe, majd szépen levettem róluk a bejelölést. Pápá! Nem kell tudnia senkinek, hogy mikor, hol és kikkel bulizom. Ennyi. A szentimentálé albumomat is kiválogattam, s most sokkal jobb a közérzetem:)

Regisztráltam a moly.hu-ra is, és nézegetem, hogy mások mit gondolnak a kedvenc könyveimről, milyen részeket, idézeteket emelnek ki. Gondoltam, rászánom a napot, és feltöltöm a virtuális polcomat visszamenőleg is... De inkább nem! Sok lenne az...

Holnap átírom az egyik régi interjúm és elküldöm az illetékeseknek, meg beszerzek egy kamerát, hogy a hétvégén fel tudjuk venni azt a beszélgetést a 101 éves bácsival. Csak sikerüljön...

A Hagymácska c. rajzfilm közben:
Anuta: És az őr milyen növény?
Mormi: Szerintem banán.
Anuta: Normális vagy te? A szocializmusban??? Az a rothadó kapitalizmus gyümölcse volt!!! :D

Ez aztán az új élet!!!

Hermina szerint minden nőnek kell egy Audrey Hepburn ruha, ami a finomságot, eleganciát, bájt sugározza. Ettől nő a nő, ebben minden benne van, nem kell túlmagyarázni, kicicomázni, ez a ruha egyszerűen kiemel a tömegből.
Ma este épp ezt ecseteltem Anutának, mikor felállt, a szekrényhez sétált, kivette az ő Audrey ruháját (amiről én nem is tudtam, soha nem is láttam!!), majd átnyújtotta, mondván: mától az enyém :)

Jaaaaj, hát...

Ez a mai este valami csoda volt! Egy újabb este Errrrr-rel. Minden olyan, mint rég; nagyon jó, nagyon!! :D
Specko Jedno koncert...ááááááá... Rutkai Bori egy királylány, a zenészek pedig csodásak, reggelig elhallgattam volna őket!!! És én adtam neki zsepit, én!!! :)
Utána móka a manókkal, ugrabugra a Kézi Chopinre (atyaég:D) - elképesztő!!!
Egy kis éjjeli sms-ezés...

Minden olyan, mint régen! Sőt, jobb!!! :)

"Villámlik az ég, gyűlnek már a fellegek/
Két szemedben látom az elborult eget/
Tó felett szürke cipőben eltáncol a vihar/
Jöjj, feküdj mellém a fűbe, az eső betakar."

Rutkai Bori & a Specko Jedno

Média Műhely

Ha Mamca lennék, akkor ma este fognám a franciakockás spirál füzetem, valami repitollat és beleírnám: "Média Műhely. Felvettek. Ez is megvan, még sincs este. 2010. június 22."
Szóval ennyi volt? Sebaj, egy újabb pipa.

Örülök, hogy itt voltál. Én is.

Ülök az ágyon, lóbálom a lábaimat, amiken fekete balettcipők vannak, pici masnival mindkét lábfejemen. Szoros a gumi, hátul vágja az Achilles-ínam, de nem mondom. Lóbálom, csacsogok. A rókaprémes fiú figyel.
Aztán ő beszél. Matat a hajában, néha a meccsre pillant, felkiált, énekel, én nevetek.

- Lejössz velem?
- Nem. Na, jó. De! ;)

Azt hiszem, tényleg, igazán kibékültünk, és ennek nagyon örülök:)

Az idézet, ami megér egy postot

"Ha valakinek tehetséget ad az Isten, korbácsot is ad hozzá; és a korbácsot kizárólag önostorozásra szánja"

Truman Capote

A nő másik arca

FIGYELMEZTETÉS: A videó tartalmazza a film végét... vagy micsoda!!! Mint wikipedián a Dallas leírásánál:D:D:D

M.É.2010.

...Volt itt minden, kérem! BKV Múzeum rengeteg szuvenyírrel, régi villamoson fotózkodás, múzeumbuszozás, bosszankodás, hogy mindenhová, ahová igazán szerettünk volna menni kígyózó sorok várnak...
...Aztán Napra, hihetetlenül jó zenészek, énekes(ek), mégis szokatlan előadásmód, ÖSSZEMOSOLYGÁS A FURULYÁS FIÚVAL CIVILBEN, egymilliomodik Suzuki, BK a legkleptointenvízebb étellel...
...Majdnem Néprajzi Múzeum, csacsogás, legyen inkább Zsinagóga, tánci-tánci, elektromos kapu, ELDOBHATÓ KIPA, nemzsidó segítők, akik felkapcsolhatják a villanyt, arany, ezüst, ameddig a szem ellát...
...Éjszakai (már nem kell kiszámolni, hogy mikor van minden óra 48. perce:), 15 perc alatt otthon, hát igen:)

Jövőre Veletek ugyanitt (és reméljük, hogy még több helyre bejutunk)!

Tükröm, tükröm

Jaj, hát csókolom a kezsitlábát annak, aki beszerelte ide ezeket a tükröket!!! Egész alakos, egész FALAS... WOW!!! Nem győzök öltözködni!!! ANNYIRA JÓÓÓ :D:D:D

Itt a cigi, hol a cigi?

Ha két embernek 23 év házasság után az a legnagyobb baja egymással, hogy ki az, aki a saját cigijét szívta, és ki az, aki beleszívott a másikéba, és amúgy is hova tűnt el az összes cigaretta a lakásból... az szerintem még teljesen rendben van. Sőt!

Tyúkeszem

Mert az még oké, hogy vannak helyzetek, mikor özönlenek a gondolatok, s ha nem írom le őket, akkor már kár is értük pillanatokon belül, de hogy a könyvekkel is így legyek?! Megfog egy mondat, eldöntöm, hogy kiírom, de ha nem teszem meg azonnal, soha többé nem találom meg... béna vagyok, hiába :(

Óóóóó....

Hát... majd egyszer, ha úgy lesz pénzem, ahogyan most nincs, tuti beiratkozom egy tanfolyamra, s megtanulok ír néptáncolni. Ez hiányzik még az életemből!!! És milyen jól menne az alakomhoz meg a hajamhoz...hmmm :D:D:D

Alku

Jó! Akkor ne legyen napi 45 perc Cindy, legyen csak a 15 perces rövid edzésprogram, mert bele kell rázódni.
Jó! Akkor ne legyen mindennap, csak minden másnap, mert amúgy is most ettem csokis gabonagolyót (mezei nyúl szar), és összerázódna a pocakomban a tej, esetleg MINDJÁRT HÁNYNÉK :D

Keró, hihihi

Ó, jaj, és azt nem is mondtam, hogy egy menetben fel tudom vinni a másodikra a biciklimet (pedig nagy a belmagasság, uh 2 emelet simán kitesz 3-at is), egyedül akkor állok meg, mikor az elsőn kilép elém egy nagyon kis csini fiú, aki zavartan köszön, majd le is szalad:) Jön ő még az én utcámba (emeletemre);)

Most végre tényleg New Life!!!

A régóta, és több alkalommal is eltervezett új életem legfontosabb lépéseként elköltöztem. Nagyon büszke vagyok emiatt magamra, mert azt hiszem, ez mindig nagyon komoly döntés. Életfelfogásom szerint a legtöbb konfliktus, veszedelem azért van az emberek között, s azért nem érzik jól magukat a bőrükben, mert nem mernek váltani. Így mindig szabályosan hősnek érzem magam, ha én merek:)
És mertem. Összepakoltam mindent, lehordtam az emeletről, jött Anuta, ők átautókáztak, én tepertem keróval, ott felpakoltunk, a fiúk tologatták a bútorokat, én tettem-vettem a faliképeket, s mikor este Vakmacska átjött, már úgy csináltam a rántottát és tettem eléjük a tányérokat, mintha évek óta ott laknék. Azóta minden szebb picivel, a fiúk pedig tündériek. Ha rájuk nézek, azonnal nevetnem kell, de a lehető legjobb értelemben. Megnevettetnek, s ez a legfontosabb most:)

Aztán volt itt egy Média Műhelyes levél is, amitől először dagadt a mellem, de már nem. Igen, picit egoista vagyok, tudom, de azért olyan "hűdenagyon" nem örülök valaminek, ha tudom, hogy a többiek is ugyanazt kapták, szinte szó szerint. Jobban örültem volna egy TÉNYLEG EGYEDI értékelésnek, még akkor is, ha abban esetleg nem csupán dicséret lett volna...

Akadt itt egy érdekes este is, mikor elég rendesen összevesztem a rókaprémes fiúval. Kábé azt éreztem, hogy valóban n+1 szakításon vagyok túl, mert volt n számú kapcsolatom, viszont 1-gyel több szakítás. Ezt el is mondtam, végül bocsánatot is kértem, ő már nem akar szakítani, s most minden tisztázódni látszik, aminek azért nagyon örülök.

A napokban meghódítom Aprajafalvát is, ami azért nem olyan nagy feladat, tekintve, hogy nem egész 15 perc alatt az egész falut körbe lehet biciklizni, de minden napi projektként jó lesz ez.

Terveim között szerepel még egy interjú egy 101 éves aprajafalvi bácsival és egy néprjazkutató nénivel, azaz elkezdem a szakdogám, s tervezem, hogyan boríthatnám ki a biliket. Remélem, menni fog!!

Továbbá minden nap lenyomom a 45 perces Cindy-t, és egy héten belül olyan bombanő leszek, hogy EJHA!

Aztán lesz itt sok jó koncert, kellemes este, régi/új barátok, rövidesen meló... én már érzem, hogy minden más lesz ettől a nyártól:D

Dobozokban a fél életem

Akkor éreztem először, hogy itt most tényleg történik valami, mikor lecsavaroztam (egy kenőkéssel) a falról a könyvespolcot.
A következő lépés a futóm volt, ami lassan már eléri a 3 métert, úgyhogy nagyon büszke vagyok rá, pedig mostanában még tápoldatot sem kapott!!!
A "falam", amit Pöti lakásából loptam, szépen kimostam, s teli van fényképekkel... is lekerült a helyéről. Na, akkor tényleg összeszorult a szívem...

:D

ÓÓÓÓRIÁSI puszi annak, aki Specko Jedno keresőszóval talált ide;)

Van ám itt "VÍÍÍÍ :D:D:D" is!

Kis ratyi opkut, a jobbak egy 4-essel letolják;) Ágyőőő Külker! :D

Tudod, én sajnálom. Nem kell, hogy bocsánatot kérj, én sem kérek. Igaz, rengetegben hasonlítunk, de úgy fest, az alapvető dolgokban nem. Minden jót neked!

Sínen vagyunk?!

Itt van ez az opkut, ami kétségkívül a legszimpatikusabb matekos tárgyam. Viccen kívül látom az értelmét, és ez tényleg nagyon jó érzés. Az már persze más tészta, hogy jó szokásomhoz híven 1 hét alatt akarom átvenni fél év anyagát... A tanár bácsi szerint sima ügy lesz, de azért én baromira parázom. Értek én mindent, mégsem jön ki semmi... Elég aggasztó.

Ezzel szemben a dolgok alakulnak. A költözés lezsírozva, a hangulat javulóban... csak ez az opkut ne lenne :S

Bökd vissza

Istenemre mondom, soha többé nem kezdeményezek bökdösést!!! SOHA!!!

n + 1

Mondjátok meg Mormóckának, szeretem, és ez a szerelem most is lánggal ég...

Élni tudni kell

Ma azt hittem, leborulok az ágyról, mikor a leendő munkaadó nénim azt mondta, hogy hétfőtől szombatig ne keressem, mert Törökországban lesz Etka Jóga táborban, és már úgy izgul, mert lehet, hogy Etka Anyó is ott lesz velük... Hát bazzz... Erre mondom én, hogy EZZZIGGGEEEEN!!!

Rejtélyes sms

Ma kaptam a google-től egy üzenetet, mely szerint: (...):00 Na, ez mi ez??? Szerintem itt a földönkívüliek lehetnek a dolog mögött. Azon se lepődnék meg, ha a gépem egyszer csak kiírná: Mormóc. Mormóc. Ez itt a mártix... vagy vmi hasonlót. Ma még történnie kell valaminek, érzem!!!

Lehet, hogy meg kellene tanulnom rajzolni :-)

Ez most nem tudom, hogy jutott eszembe, de nagyon nevetek, és közben táncolok ám!!!:D

Lopott könyvek / 2.

Szakadtra olvastam Updike kentaurját... Mióta állhatott már abban a kis helyiségben a menedzser fiú albijában?? 1976-os kiadás. Majd szépen megragasztom;)

Nick

Azért, ha valakire a SEGGARC nicknevet akasztom, azt nem hiszem, hogy lájkolnám... :D

Ruhamizéria

Azért be kell vallanom, nem semmi csajok vagyunk mi, úgy családilag. Csehov csak kapkodná a fejét, mikor Anutát, Mamcát, Herminát meg engem összeeresztenek. Az a legenyhébb kifejezés, hogy elbeszélünk egymás mellett, mert ráadásul mi ezt egyszerre és egymást túlüvöltve tudjuk abszolválni.
A legmókásabbak mégis a szakítások voltak. Nem tudom, hogy mindenkinél így van-e, mert nincs sok barátnőm, a fiúkat meg az ilyesmi nem rázza meg, de Hermina ilyenkor mindig kiselejtezte a ruháit, amiből persze én profitáltam. "Ez akkor volt rajtam, mikor...", "Jaj, ezt ő vette..." És repültek a pulcsik, pólók, nadrágok, én pedig csillogó szemmel kapkodtam őket.
Aztán teltek az évek, és jöttem én, s az első szakításom. Majd a második, harmadik... A szekrényem ürült, Anuta polcai pedig már alig bírták a terhet. Volt, hogy olyat kapott, amin egyszer már Hermina is túladott:)
Hát, egy ideje csak a többlet kilók miatt megy a vetésforgó:D

Gyapjú garbóból a világ...

...egy picit pirosabb. Persze csak azért, mert a garbó is piros. De nagyon ám!!! És szúr. Herminától kaptam, azt mondta, ő már nem szereti, meg amúgy is rossz emlékek kötik hozzá, de szerintem azért adta nekem, mert őt is szúrta. Mondjuk jó meleg, és most ez a fő. Ez a fő, mivel továbbra sincs net, úgyhogy az erkélyen ülök, és lopom a szomszédét. Tudom, hogy a végét járja a dolog, és lassan költözöm, ilyenkor pedig már a szar is keserű, de én tényleg utálom már ezt az albérletet. Múlt kedden, mikor nem aludtam itthon, belecsapott a szomszéd házba a villám, ami nálunk csak egy nagy csattanást és villanást eredményezett, meg gallyra vágta a modemet, routert... Szóval fa-sza.
Azóta napjaim az balkonon telnek, ami eleinte még vicces is volt, de mióta közelebb van a hőmérséklet a 10 fokhoz, mint a 20-hoz, már annyira nem az.

Tegnap egy ex-Macibogárka küldött aranyos képeket. Sőt, írt is. Előző nap pedig a Hugocskája. Aztán a képeken felbuzdúlva egész nap csacsogtunk. Azt hiszem, ez volt az első alkalom az elmúlt több mint egy évben, mikor tényleg nem bántottam meg. Este beszéltem az Anutájával is, s még vele szemben is megvédtem. Azért ez jó érzéssel tölt el, talán fejlődtem?! Nagyon szeretem őket, hiányoznak, de már nem az életem részei. Nem is zaklatott már fel a dolog... talán igaza volt a színész fiúnak, mikor egyszer azt mondta, olyan az agyam, mint a jéghideg acél. Lehet. Mindenesetre örülök, hogy beszéltem velük, és annak is, hogy nem álmodtam az éjjel semmit:)

Ja, és a csúnya hangú, gonosz tekintetű tanár néni tegnap egy Audrey Hepburn-ös pólóban volt benn a vizsgán, amit mára ki is javított, s 5-ös lett, úgyhogy eldöntöttem, hogy kedvelem. Kár, hogy egy óráján sem voltam bent. Azért a pólóért megérdemelt volna egy kis figyelmet a szorgalmi időszakban is. Miért nem vette fel korábban?!

Szarfura n+1

Tegnap beszélgettem a színész fiúval, s mikor figyelmeztettem, hogy lehet, hogy egyik pillanatról a másikra meg fogunk szakadni, mert rossz a netem, azt válaszolta, hogy akkor ez olyan lesz, mint az életben, ugyanis én mindig ezt csinálom: egyszer csak eltűnök, aztán a legváratlanabb pillanatokban felbukkanok. Nem bántóan mondta, de olyan rosszul esett...