Egy rózsaszín sapkás angyalkával találkoztam ma. Narancs a jele az oviban. Ugyanazzal a vonattal utaztunk, mindketten bedugtuk az ujjunkat a hordozó pici rácsai közé, de nem egy kocsiban, és őt nem harapta meg a kiskutya.
Aztán az apukája foglalt nekem helyet a busz négyes ülésében, és levette az angyalka színes sálját. Így maradt a rózsaszín kiscsizma, a rózsaszín kabát és a rózsaszín sapka.
Ő megkérdezte, hogy szerintem szép-e a sál. Az volt. Szerinte is. A legtöbb dologban egyetértettünk, de elfogadhatatlan volt számára, hogy miért én viszek az Apukámnak kiskutyát, és miért nem ő ad nekem ajándékba.
És az is, hogy miért nem kéthetente hétvégén találkozunk Apával, mikor kirándulós hétvége van hozzá, a másik városba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése