2010. május 30., vasárnap

Ha már fészbuk

Azért elég vicces, hogy 99,99%-os pontossággal előre tudom borítékolni, hogy melyik fiú mit fog lájkolni/mihez szól hozzá. Különös tekintettel egy bizonyos személyre...
Na, jó! Legyen inkább 100%.

És meg is találtam:D

Specko Jedno - Boglárka :)

Szerintem biztos, hogy bennem lehet a hiba,
Hogy a szerelemhez nem vagyok elég laza,
Mert még élnek bennem a régi emlékek,
S persze ehhez igazodnak az igények.

És randevúzni nem megyek el akárkivel,
Mert a flört mint olyan engemet nem érdekel.
S már nem hat meg egy gyertyafényes vacsora,
Hogyha nem szerepel az étlapon a CSODA!

A semmiből jön Ő hirtelen:
Semmiből-jövő szerelem,
Ha nem vársz rá itt terem:
Semmiből-jövő szerelem.

Veled fogkrémszínű hajnalokra ébredek,
Olyan illatosak itten a reggelek,
Kimegyek megnézem- hogy vannak az állatok,
Szerencsére csak jó hírrel szolgálhatok,

Mert a patak partján kinyílott a BOGLÁRKA,
Hisz ő ezt a klímát egyenesen imádja,
Kérlek ne tépd le hagyd meg az életét,
Hallgasd meg a BOGLÁRKA énekét.

Sárga szirmomat kinyitom,
A Nap felé mutatom,
Ha sötét lesz megunom,
Sárga szirmomat becsukom.
Sosem gondoltam volna, hogy valaha is ezt fogom mondani, de azt hiszem, kezd fészbuk undorom lenni.

?

Én tényleg nagyon-nagyon szeretem a tanáraimat, de ha egy pedagógus egy egész e-mailen át magyarázza a hallgatók bizonyítványát, ott azért valami nem frankó. Lassan 22 éve vagyok hátrányos helyzetű tanárgyerek... tényleg nem frankó ez így!

Papír & ceruza

Ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy minden táskámba rendszeresíteni fogok papírt/füzetet és ceruzát/tollat.
Ez már többször is eszemben volt, de kedden éjjel éreztem igazán szükségét először. Annyi gondolat volt a fejemben akkor, de tudtam, hogy el fognak szállni... Ma este is, ahogy az Astorián vártam az éjszakait, s azt figyeltem, ahogyan fenn az óra mutatója nagyokat zökkenve halad a 0 óra 48 perc felé, megakadt a szemem egy párocskán, akikről egy egész novellát képes lettem volna akkor, ott írni. Viszont eszközök híján inkább hangosan nevettem rajtuk. Aztán a buszon persze már minden frappáns kis mondatot elfelejtettem...
Nem sokkal leszállás előtt észrevettem a rókaprémes fiút, pedig háttal állt. Gondoltam, elmesélem neki, hogy milyen volt a Quimby koncert onnan, ahonnan én néztem, hogy mit láttam a Gödörnél, hogy Nap foteljének ki volt törve a lába a Mummusban, hogy a vörös lánnyal pisilés közben milyen jót beszélgettem és persze megosztottam volna vele a veszekedő pár történetét is. Aztán, mikor 2-3 megálló múlva leszálltam, ő pedig fent maradt úgy, hogy mindezekből semmit nem tudott meg, s már nem is fog, az járt a fejemben, hogy nekem igazándiból csak az kell, hogy meghallgassanak, s én már bárkinek elmondanám, hogy mik történnek velem, csak figyelne már végre valaki, akihez szívesen is beszélek.

2010. május 29., szombat

Gödör mögötti park

Ma koncerteztünk, de csak néhány szám erejéig, viszont az ÓÓÓriási volt!!! Aztán dumcsiztunk jó nagyokat, s hazafelé jövet láttam a színész fiút, pedig ott sem volt. Egy újabb fura éjjel... Nem tudom, hogy jó-e ez így, de mosolygok, és ez a fő!

2010. május 28., péntek

Vicces, de ma rájöttem, hogy jobban örülök, ha Aputa ír rám cseten, mintha bármelyik fiú:) Vagy talán annál is jobban, mintha az összes együttvéve:D

2010. május 26., szerda

Blúz, balkon és egyéb b betűs csodák

Ahogy a tisztatekintetű fiúval ma a vásárcsarnokban sétáltunk, olyan gyönyörű fekete hímzett blúzt láttam, hogy elállt a szavam, pedig ez nem gyakori!! Próbáltam képet keresni ide egy hasonlóról, de nincs hozzá fogható... Ha egyszer úgy lesz 7 rugóm, ahogy most nincs, tuti megveszem!!!
Továbbá ugyanezen délutánon jöttem rá, hogy sosem használtam a balkon szót mindaddig, míg a mostani albérletembe nem költöztem. De valljuk be: nem fogom erkélynek minősíteni ezt a 10 négyzetméteres csodát, ahol most is épp ülök, főleg akkor nem, ha csak az enyém... még 2,5 hétig.

A jel

Az állítólagos leendő munkahelyem 10 percre (azaz 4 utcányira) van GYALOG az állítólagos leendő albérletemtől. Ez nem lehet véletlen!!!

2010. május 25., kedd

Reggel

És ma reggel induláskor nem pusziltam meg az épp ébredező Aputámat, nehogy elkezdjen öklendezni a parfümömtől:) De tisztes távolságból integettem!! - csak jó fej vagyok én;) Köv. alkalommal majd bepótolom, parfüm ide vagy oda:P

2010. május 24., hétfő

Jobb, mint az eredeti...

"Ki ír ma például balladát?..."

Ha lehetne egy bátyám, azt kérném, hogy Te légy! Bár sokszor azt érzem, így is az vagy. Például ma este is...

2010. május 23., vasárnap

Bodzarella


A bodzában márpediglen az a jó, hogy isteni az illata. Továbbá olyan szép kis virágai vannak, s tényleg olyan, mint egy esernyő. Mikor leforrázom a kis szirmokat, akkor bodza tea, ha kihűl, akkor pedig szörp. A legjobb dolog, ami tavasz végén, nyár elején történhet az emberrel, az a BODZA!!!

2010. május 21., péntek

Kocsmatúra helyett

Volt itt tegnap minden, kérem. Csacsogtunk, nevettünk, sírtunk, gyrosoztam a Király utcánál, felsétáltam a Gödörig, s odaértem az utolsó számra, de oda ám!!! Beverekedtem magam az első sorba, s ott énekeltem, de jó is volt...
Aztán gratuláltam annak a tisztatekintetű énekes fiúnak, aki hajnali 3.10-kor már írt is fészbukon, hogy én vagyok-e az a lány???:) Én vagyok:)

2010. május 19., szerda

Csak akad azért bennem egy jó adag egykeség, vagy nem is tudom igazán, hogy mi... És azt se nagyon, hogy miből fakad. Mikor ma a Mogorva fiú teljes lelki nyugalommal, mosolyogva közölte, hogy ő amúgy megbukott, de nem bánja, mert teljesen jogosan kapta azt a jegyet, amit kapott, hát én... én elszégyelltem magam.

2010. május 18., kedd

Mi a szent szar?????

Bevallom, mikor az a szőke lány, akinek a Fujitsu-Siemens laptopjára egy Apple matrica van ragasztva (és átlátszik a kis besüllyedt téglalap:), az óriási szemeit meresztgetve, már-már kiabálva győzködött, hogy Kazinczy bizony 1981-ben született, m ő a Google-ben ezt találta, iszonyatosan röhögtem, s csak annyit kérdeztem: "Akkor 7 évvel idősebb nálam? Valóban???" :D
Viszont a buszon ülve már inkább sírhatnékom lett a sztoritól... a pofám leszakad ezektől az emberektől.

2010. május 17., hétfő

Wow

Azért elég fura azt írni a szakdolgozati téma bejelentő lapra címnek, hogy VÉR ÉS KÖNNYEK :)
Lehet, hogy megint túlzásokba estem, de úgy érzem, a mai nappal egy új fejezet kezdődött... már megint.
Mi a manó??? Pedig én nem is szeretem Borit, s ez már a 2. videó itt tőle :O

Tatjana virul

Ezek után pedig írt a szexitáskás tanár bácsi is, aki az egyik mondatom mellé ezt írta: "Ez szép, bátor meglátás!", majd gratulált:D
Még egy ilyen napot...:D:D:D

Téma

Azért elárul valamit az immáron konzulensem, kedvenc bajszos tanár bácsiról, hogy arra a levelemre, mely szerint a sírásós téma belefér a "Vér és könnyek"-be, így válaszolt: "Még jó, hogy belefér! A sírásók vért izzadnak, a gyászolók sírnak. Minden megvan..."
Ő a legjobb fej:D

2010. május 16., vasárnap

Lájk (L)

Mikor ma a politikás fiú tetszikelte fészbukon a Gilmore Girlst, bevallom, elolvadtam. Azonnal tetszikelni szerettem volna, hogy ő tetszikeli, de azt nem lehet:( Pedig még kommenteztem volna is:D
Aztán meg arra gondoltam, hogy létrehozok egy csoportot: "Lájkolom, ha csini fiúk lájkolják a Gilmore Girlst!" néven. Nap szerint meg is hívhatnám:D Milyen jó lenne...:)

Így visszaolvasva azért ez egy elég beteg post lett... sebaj!

Várni, csak várni...

Akkor most össze a kezeket, és térdre imához!
Úgy döntöttem végül, hogy a saját falumról írom a szakdolgozatomat. Ha beigazolódik, amit sejtek, akkor nagyot lehetne szakítani a témával... Kíváncsi leszek, hogy mit mond rá a kedvenc bajszos tanár bácsi. Bárcsak látna benne fantáziát...

2010. május 15., szombat

Tetkó

Tegnap éjjel azt álmodtam, hogy egy óóóriási színes tetoválás van rajtam jobb oldalon a derekamon, fenekemen, egészen le a combomon át a térdhajlatomig. Nagyon megijedtem!! 6.15 felriadtam... mint rendesen, s az volt az első, hogy téptem magamról a pizsamát. Majd nyugodtan visszaaludtam... egészen 7.30-ig, mikor arra ébredtem, hogy "VÁÁÁ, Úristen, elkéstem az interjúkészítésről!!" Azt hiszem, kezd az idegeimre menni a suli. Szó szerint.

2010. május 14., péntek

Hát ilyet...

A dorombolás és a szájharomikázás ellenére, mikor azt a megjegyzést kaptam ma a Dunán, hogy van ám, aki olyan hírességekkel csinál interjút, mint Fenyő Iván, amúgy meg ki az a Meskó Ili, és mi az egyáltalán, hogy női karmester, igen komolyan elgondolkodtam azon, hogy mit is keresek én ott igazándiból??? Mert szerintem nem sokat...

2010. május 13., csütörtök

Menedzser...


Úgy fest, vannak dolgok, amik kísértik az embert, s akadnak bizonyos szavak, amitől éppen a "kísértő dolgok" miatt hánynia kell. Ilyen nálam a "menedzser"... rosszul vagyok tőle. Mikor megláttam a szórólapot... pfíííí... És ráadásul útlevél?! HOVA??? Menedzseriába??? Sebaj, azt hiszem, ennek ellenére is jelentkezem a Média Műhelyre. Aztán lesz, ahogy lesz! Hátha...

2010. május 12., szerda

Anuta hívott. 25-en voltak a sírbehúzók. A riportban korábban csak 10-et írtam. Nem szabad hagynunk, hogy eltöröljék ezt a szokást.
Írhattam volna többet is...

2010. május 11., kedd

Megint ki kell hagynom egy koncertet... :"(

Ennek a riportnak minden egyes karakterébe belehaltam egy picit. Még a szóközökbe is.

2010. május 10., hétfő

Társadalmi felelősségvállalás

...Mert az rendben van, hogy van egy nagyszerű anyag a kezemben, amire még Aputa is azt mondja (s ez óriási szó), hogy úgy meg lehetne írni, hogy híressé válok. Ez eddig még messze nem az én érdemem. De meg kell írni!! Jól! Nagyon jól!
Soha nem gondoltam volna, hogy egy riport így megvisel majd. Ha nem sikerül olyanra, amilyenre szeretném, szerintem én belehalok.

2010. május 5., szerda

Sikítva menekülnék...

Ébredés. Telefon bekapcsol. Három nem fogadott hívás és egy sms: "Pesten vagyok."

Sajnálom, nem tudunk találkozni. Talán majd máskor...

Ebéd. Leszólít. "Pár barátommal lemegyünk a Balatonra a hétvégén. Arra gondoltam, ha ráérsz, velünk jöhetnél..."

Sajnálom, de haza kell mennem. Talán majd máskor...

...kezdek belétek fáradni. Valamit nagyon rosszul csinálok.

Casablanca

Séta az éjszakában az úton, ami akár egy kifutópálya is lehetne...

Rókaprémes fiú: - (...) Én soha nem dugnék meg egy nőt egy vécében.
Mormi: - Én soha nem dugnék egy férfival egy vécében.

(Csend. Elsuhan mögöttük egy busz.)

Rókaprémes fiú: - Vááá!!! Tisztára, mint a Casablancában! Csak nem a repülő ment el mögöttünk, hanem a 276E :D:D:D

2010. május 2., vasárnap

MyFa

Az alábbi "írásmű" még 2009 júniusában született:

Myfa – még mindig

Probléma meghatározás:

Rosszkor rossz időben. Ez volt a fő probléma. Rájöttem, hogy miért gond az, ha valakivel júliusban kezdesz el járni: lemaradsz az azévi májusfáról. Az érzés szörnyű, szívszorongató, de a helyzeten semmit nem változtat. Majd jövőre, nyugtatgattam magam.
Eltelt közel egy év, s én már el is felejtettem a májfát. A zh-időszakom pont május első hetére esett, s én április utolsó napjaiban bejelentettem, május 1-jén bizony nem leszek otthon, mert tanulnom kell, s az Pesten jobban megy. Azt hittem, hogy elájul a társaság fele. Nem értettem, hogy mi a gond. Aztán kiderült, hogy 3 hete azon megy a szervezkedés, hogy hogyan juttatják át a Tiszán a májfámat. Kínos. Az érzés egyre rosszabb. Ez van…
Majd ismét eltelt egy év, legalábbis majdnem egy év. Április közepén szakítottunk. Mit ne mondjak, kihúzhattuk volna még azt a 2-3 hetet májusig. Közel 2 év után mit számított volna.
A probléma: MÉG NEM VOLT MÁJFÁM!!!

Szekunderkutatás:

Kutatásaim szerint mind a Tiszántúlon, mind a Dunántúlon szokás (a mai napig!!), hogy a fiú májusfát állít szíve választottjának az éj leple alatt a lányos ház kapujában. Ezt kettő darab konkrét esetből állapítottam meg, szóval így kell lennie minden bimbózó szerelemnél.
Konklúzió: Szar helyre születtem.

Mintatervezés:

A mintámban férfiak szerepelnek. Talán ez az egyetlen kikötésem. Kor: nullától a végtelenig. Elhanyagolható apróság. Persze csak hús-vér emberek jöhetnek számításba. Szép lenne, ha április 30-án éjjel fél Hollywood itt tolongana a zsákutca végében egy csomó íróval, költővel és zenésszel egyetemben, (akiket persze Jim Morrison vezetne) csak azért, mert én azt kívántam, hogy legyen már végre májfáááám!!!
Szóval olyan férfiak kellenek, akik élnek, csinik és elbírnak egy bazinagy fát. Lehetőleg ismerjem őket és ők is engem.

Kérdőívfejlesztés:

- Szia!
(Ha „Szia, Hello…”-val válaszol, semmi bunkóság, de azért megszólal, tovább a következő kérdésre.)
- Állítanál nekem májfát?
o Igen! – nincs több kérdés, hozzámegyek. 5 pont
o Nem! – sajnállak. Pedig, ha tudnád, hogy miről/kiről maradtál le. 0 pont
o Hihihihihi – bunkó paraszt. Kinevetni egyedül Ádámnak ér. -10 pont
o Miiiit?! – felállok, elszaladok és vissza sem nézek többé. BUKTAD

Adatgyűjtés módszere:

Bármikor, bárhol, bárkitől, spontán lekérdezéssel.



Adatfeldolgozás módja:

Gondolatban. Véleménykifejtés: tekintettel, esetleg mosollyal vagy nyelvnyújtással.

Határidők, költségvetés:

2010. április 30.
Mentes minden költségtől.


És most 2010. május 2-án kérdezem én: minek annak májfa, aki látta Rév Líviát élőben Chopint játszani?? De őszintén!

VéeLKáeS

Hanzo elment Dániába. Azt mondta, ha visszajön, és sok pénze lesz, elvesz feleségül. Elvenni azért nem kell, de remélem, hogy minden rendben lesz és vigyáz magára! Csuma:)

Egy életre szól

A tegnapi este nem volt fogható semmi eddigihez. Rév Lívia élőben; teljesült egy álmom! Érdi Tamás játéka pedig...
Azt hiszem, mindent elmondok azzal, hogy az összes jegy elkelt, 140-en ültek még pótszékeken a színpadon, mindössze 3 üres hely volt (az egyiket el is foglaltam a második részben), s a hangverseny végén állva tapsolt a közönség! ÁLLVA!!! ...és én ott voltam! :)

2010. május 1., szombat

Maradandó

Mikor a vörös lány - aki Dresch Mihály előtt szerepel Nap telefonjában - áradozott, hogy milyen hangverseny lesz pénteken, utána pedig ámuldozott, hogy ismerem a karmestert, még nem gondoltam volna, hogy így alakul az estém...
Mikor Manócska a "Maradandó élmény lesz, hidd el!' mondattal csábítgatott, nem hittem volna, hogy mit is jelent majd ez számomra...

Ebéd Herminával, a lélek mélységeinek méricskélése, nagy nevetések, filozofálgatások után irány a Zeneakadémia. Kicsit gyanús volt, mikor a Király utcánál a fél villamos leszállt - velem együtt -, de ez persze még nem jelent semmit. Az is lehet, hogy ott ma olcsó a farhát;)
Belépünk. Emberek végeláthatalan sora. Ülnek, állnak, ablakokban, lépcsőkön, szinte csüngnek egymáson. Eltelik 10 perc, majd 20, a hallgatóság türelmetlen, tapssal próbálják színpadra csalogatni a művészeket.
És megjelenik egy férfi: '(...) a tűzvédelmi szabályok szerint (...), de most kivételt teszek". Ami ezek után következett, maga volt a csoda...
A második rész alatt már ültünk; az ablakban:)
Majd kígyózó sor egy kézfogásra, esetleg két puszira várva. Az est hőse cím tulajának személye megkérdőjelezhetetlen.

- Maradj!
- Á, nem... nem vagyok én közétek való. És nem is ismerek itt senkit.
- Oké, akkor menj, úgyis utálunk:P
- Jó, akkor maradok:)

S, ami ott várt minket. Csodás érzés, nagyszerű emberek, felhőtlen öröm, cselló-bőgő, duduk...
Egyetlen szót tudok mondani összegzésképp:
KÖSZÖNÖM!