2011. február 26., szombat

A legfőbb álmom

...az ex-rádióigazgató asszonynak köszönhetem! Ma éjjel rájöttem: minden vágyam, hogy találkozzak azzal az emberrel, aki ezeket a szövegeket írta!!! ZSENIÁLIS!!!!

2011. február 24., csütörtök

Amire vágyunk...

... van, hogy megkapjuk - talán ez még rosszabb, mintha életünk végéig epekednénk utána. Csináljuk, néha kétszáz százalékon pörgünk, olykor leengedünk, elengedünk. Kilométerkövek, veszélyes útszakaszt jelző táblák, távok, ahol gyorsabban száguldhatunk célunk felé. Nyomjuk, hogy minél jobb, tökéletesebb legyen.

És egy nap jön egy telefon. Egy hívás, ami a macskajajból ébreszt, s felajánlja, hogy a tiéd minden. Tehetséges vagy, próbáld ki magad, menni fog. {"De ne nyávogj, mert kinyomom!!!"}

És nem. Megint nem. Erre is nem. "A" lehetőségre is nem. Tudom, hogy sokan látják már elérkezettnek, de én még nem. Végigviszem az összes célom. Szeretném, tudom, és attól csak még jobb lesz pár év múlva. Arról nem is beszélve, hogy 2 nappal ezelőtt még külföldi ösztöndíjakat nézegettem, és találtam is!!

Azt hiszem, hogy sokkal több dolog van előttem, mint azt most gondolom, és szeretném is kipróbálni.

...viszont összeszorult a szívem, mikor Apu átölelt, s akkor jöttem rá igazán, mikor megláttam magamat a szemében: nehéz és fáj. Sokszor nem attól kell félnünk, amire vágyunk - attól, hogy mi lesz, ha megkapjuk.

2011. február 16., szerda

Uccu

Írok egy könyvet. Ma kezdem. ;-)

2011. február 13., vasárnap

Kedves valaki, aki a BMÉ-ről (lopod a netet??:) olvasod a blogom!

Nagyon örülök, ha valaki egy Specko Jedno szövegrészlettel talál a blogomra (főleg, ha naponta többször:) - így neked is. A kedvedért újból posztolom a számod ;)



Amúgy 17-én lesz ingyenes (??) koncertjük a Most!-ban - ha még nem voltál, hidd el, érdemes!

Habfürdő és egyéb finomságok

Rosszul időzítek az utóbbi időben. Most például ezzel a bejegyzéssel. Az elmúlt napokban mindig minden jól alakult, szuper dolgok történtek... amiket ráért leírni másnap és másnap és másnap..., mert úgyis csak elcsöppennének, annak meg mi értelme. Csodálatos emberek kerültek vissza az életembe, vagy épp lettek "újoncként" a részei. Mesés történetek, hosszú elemzések, visszaemlékezések, huncut összekacsintások - nagyszerű hét áll mögöttem.
Talán ez a nap is jó lett volna. Kaptam egy rózsát az idős nénitől a szomszédban, beszélgettem egy jót, aztán egy rosszat is. Végül egy még rosszabbat. Persze lehet, hogy ilyen is kell - szigorúan az egyensúly miatt.
Egy szó, mint száz, ma álltam a tisztálkodószeres polc előtt a boltban, és levettem egy olyan habfürdőt, aminek még a szagát sem bírtam évekig, és erre akkor jöttem rá, mikor beültünk a kádba. A Jóistennek van humorérzéke.

2011. február 7., hétfő

Éééhes vagyok, éééhes vagyok...

Én imádom ezt az új melót, tényleg, és nagyon büszke vagyok magamra, hogy nekem a könyvek is megvannak, DE ez azzal jár, hogy én nem csak olvasom-írom a recepteket, hanem látom is a kész mandulalikőrös csokoládétrüfflit (számtalan társával együtt), amitől egész délután, este patakokban folyt a nyálam!!!!!